Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 26. Debrecen, 1974)

Dankó Imre: A bolgár népi építkezés irodalma

Dankó Imre A bolgár népi építészet irodalma Több ízben jártam Bulgáriában. Főleg a Balkán-hegység északi részét, a Dunai-alföldet, Dobrudzsát, Russe, Várna, Sumen vidékét, Gerlovo falvait ismerem.

1 Figyelmem több tárgy, jelenség felé fordult. Ismerve azonban az építkezés, a lakóház és a velük kapcsolatos kérdések általános felvilágosítással szolgáló voltát, főleg a bolgár népi építészet tanulmányozásához fogtam. Ez annyival is inkább könnyű volt számomra, mert még napjainkban is sok, legtöbbször érintetlen állapotban levő, használatban álló, „hagyományos" ház és más építmény található Bulgáriában, másrészt azért, mert a bolgár népi építészetnek számottevő, egyre inkább fejlődő irodalma van. Az alábbiakban erről az irodalomról szeretnék beszámolni. Természetes, hogy beszámolóm nem lehet teljes, esetleg lényeges darabokról sem szólok. A célom az, hogy összefoglaló képet nyújtsak a bolgár népi építészet irodalmáról, hogy ezzel megkönnyítsem a felé forduló szakmai érdeklődés kielégítését. * * * A néprajz fiatal tudomány Bulgáriában. Szervezeti-intézményi rendszere még napjainkban sem épült ki teljesen. Például nincsen központi néprajzi folyóiratuk, amelyben recens kutatásaikat közreadnák, amelyben az aktuális vitákat lebonyolítanák, amellyel kapcsolódni tudnának a néprajztudomány egészéhez." Talán ezzel is magyarázható az a széles körű érdeklődés, sokoldalú kutatómunka és mind több és több adatközlés, feldolgozás, ami a bolgár etnográfiában megfigyelhető. Szorgos munkájuk azt mutatja, hogy viszonylagos lemaradásukat gyorsan, mielőbb be akarják hozni, sőt egyes, sajátos területeken túl is akarnak jutni az általános kutatottságon és feldolgozottságon. Jellemző erre a széles körű érdeklődésre és intenzív munkára, hogy a bolgár népi építészet kutatásában már a kezdetektől fogva nemcsak bolgárok, hanem mások is nagy számmal, szép eredményekkel vettek részt. Legutóbb is, napjainkban a cseh Václáv Florec kutatásai és feldolgozásai új távlatokat adtak és nagy mozgást idéztek elő a bolgár népi építkezés kutatása területén. A bolgár néprajzban sajátos, fokozott figyelemmel kísért területnek, tárgykörnek vehető a népi építészet kutatása. Az átlagosnál nagyobb figyelmet az is indokolhatja, hogy Bulgáriában is átalakulóban van a ház, az építkezés, a települések képe. A gyors változás, a régi szinte máról holnapra való eltűnése, az átalakulás mindenütt és mindenben való megmutatkozása Bulgá1 Dankó Imre: Ecsedi István nyomában a bolgárok földjén. Hajdú-Bihari Napló XXVIII. (Debrecen, 1971.) 294. sz. 5. - Uő. : Gerlovo falvaiban. Uo. 297. sz. 5. 2 Christo Vakarelski: A bolgár néprajzi irodalom 1943-tól 1951-ig. Ethnographia LXIV. (1953.) 418-428. - Uő.: A bolgár néprajz 10 éve. Uo. LXVI. (1955.) 540-551.