Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 26. Debrecen, 1974)
Módy György: A magyar emigránsok nyomában Sumenben
A nemzetközi forradalmár múlttal rendelkező Szilágyi barátainak sokat beszélt a magyar, lengyel, amerikai és itáliai szabadságharcokról, illetve forradalmi mozgalmakról. Szoros barátságban állt az 1873-74-ben sumeni Forradalmi Bizottság elnökeként működött bolgár szabadságharcossal Panajot Volovval, akit még rendszeres vívóleckékben is részesített. A rendkívül sokoldalú, olvasott és világlátott Szilágyinak kitűnő művészi ízlése és a színház iránt különleges tehetsége volt. Vezetőségi tagja lett a sumeni akkori ,, Archangel Mihail Olvasókör"-nek. Mozgatója és szinte mindenese volt a színjátszó csoportnak. Maga tervezte a színházi terem díszítését, a színpadi berendezést, valamint minden előadott darab díszleteit és színpadképét. Az olvasóköri színház két másik rendezőjével részt vett a színművek betanításában és színpadra állításában mint dramaturg és rendező is. A visszaemlékezések szerint rendkívül odaadó, nyugodt és türelmes rendezői munkát végzett. Minden szereplőre egyformán figyelt, szövegmondásukra és színpadi mozgásukra egyaránt. Ha szükséges volt, külön-külön is foglalkozott a színészek felkészítésével, amíg az együttes színvonala el nem érte a kívánt szintet. 1 " Szilágyihoz hasonlóan ugyancsak a lengyel forradalomban való részvétel után emigrált Törökországba a vele közel egykorú Rongé Kálmán, aki feltehetően az 1850-es évek végén egyetemi tanulmányokat folytatott Pesten a földrajz és természettudományok körében. 1865-ben már bizonyos, hogy Bulgáriában volt, 1866-ban a sumeni fiúiskolában kapott állást, mint földrajz, rajz és testnevelés tanár. Úgy emlékeztek meg róla, mint valóságos spártai életmódú emberről, aki még télen is csak egy könnyű felöltőben járt, fedetlen fővel. Kitűnő testnevelő tanár volt, beszerzett minden szükséges korszerű felszerelést a tornaórákhoz. Kamcsiában úszóiskolát szervezett nemcsak tanítványai, de más fiatalok részére is. Modern pedagógiai elveit a gyakorlatban is megvalósította, tanítás utáni testnevelő alkalmakat teremtett s ő alapozta meg a sumeni fiatalok és értelmiségiek csoportos természetjárását. Amellett, hogy szaktárgyainak tanítását szilárd alapokra helyezte, kutató munkát is folytatott. Több barlangot fedezett fel és tett ismertté. Sokat először ő járt be teljesen és elsőként hatolt mélyebbre a híres Hindbunár (Zindana) barlangba. Szilágyi György legszorosabb baráti köréhez tartozott s résztvett a sumeni bolgár társadalom minden haladó megmozdulásában. 13 Sumenben - Debrecen bolgár testvérvárosában - nemcsak Kossuth Lajos és a szabadságharc emigránsainak emlékét ápolják tisztelő megemlékezéssel, hanem Sáfrány Mihály, Szilágyi György és Rongé Kálmán sokirányú és haladó szellemű működését is büszkén tartják számon. Együtt azoknak a névtelen magyar emigránsoknak a gazdasági, társadalmi élet előmozdítására ható tevékenységével, akik a városban maradtak s életüket örökre a bolgár néphez kötötték. 12 Szilágyi Györgyről először szintén Dzumaiiev írt: Georgi Silagi - obstestven i teatralen deec prez epohata na Vözrazdaneto v Sumen címen a Kolarovgradska Borba 1955. VIII. 15-i számában, majd a sumeni Művelődési Ház jubileumi évkönyvében (Sto Godini Narodno Citaliste ,,Dobri Vojnikov" Kolarovgrad 1856-1956. Sofia, 1958) 152., illetve újabb cikkében a Kolarovgradska Borba 1962 VIII. 15-i számában. Szilágyi életét, gyógyszerészi tevékenységét részletesen, színházi szakemberi munkásságát is érintve írták meg Telbizov Ráskó-Zalai Károly: Magyar gyógyszerész szerepe a bolgár gyógyszerészet és kultúra fejlesztésében c. tanulmányukban.) Gyógyszerészet XV. évf. 1971. 269270.) 13 Rongé Kálmánra vonatkozóan kizárólag G. Dzumaiiev kutatásaiból tudunk. Lásd idézett cikkét a Sumenska Zárja 1969. XI. 22. számában. Szíves szóbeli közléseiért is hálás köszönetet mondok.
