Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

A pásztorok megajándékozásának szokásai ünnepek alkalmával

A pásztor a hamvasba teszi a kalácsot. Baktakék. Fotó: Ujváry Zoltán kösdkor bementek a faluba és sorba járták a kintlevő állatok tulajdonosait, akiknek ünnepet köszöntöttek. Úgyszintén kalácsot kaptak, s a gazdák megkínálták őket itallal. Tiszadadán a pásztorok megajándékozásának szokása azonos volt a tiszalökivel. Furlán a pásztoroknak a három ünnep alkalmával a gazda vagy a gazdaasszony lonatost adott át. Méhkeréken pünkösd reggelén szintén fonott kalácsot kapott a csordás, s pálinkával is megkínálták. Egy kenyeret és állatonként fél kg szalonnát, mint járandóságot az év folyamán sorban házanként a kapuban kapta meg az állattartó gazdáktól. Ez alkalommal többnyire egy üveg italt is kapott. Zempléni, abaúji, borsodi és gömöri területeken általánosan elterjedt hagyomány volt a pásztorok ünnepnapi megvendégelése, megajándékozása. Kékeden húsvétkor és pünkösdkor a csordás minden háztól, ahonnan tehén járt a legelőre, három-négy túróslángost, lekváros lángost kapott. Nagypénteken pedig egy szakajtó lisztet adtak a csordásnak. Ez volt az ún. nagypénteki liszt, ami a béren felül járt a csordásnak. Abaújváron húsvétkor és pünkösdkor mákoslepényt, túróslepényt, fehérkalácsot kapott a csordás és egy ital pálinkával is megkínálták. Abaújdevecseren a csordás karácsony este kürtölve járt házról házra. A gazdaasszonyok túróslángost vagy lekváros lángost vittek ki a kapuba, ahol azt a pásztornak átnyújtották. Edelényben a pásztorok karácsonykor