Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

A pásztorok megajándékozásának szokásai ünnepek alkalmával

pon tojással, kaláccsal, pereccel, rétessel, olykor pénzzel adományozták meg a pásztort (Bárdosi ].). Zalában úgyszintén jártak a pásztorok köszönteni. Szt. György napkor a gazdákat végigjárták jó r egget köszöntenyi. A bojtár kosarat, edényt vitt magával, amelyekbe a kalácsot, a tojást és a zsiradékot gyűjtötte. Szt. Márton napkor is kaptak egy karika rétest és egy pohár bort (Botfa, Madarasy Gy.). Erdélyből és más magyar nyelvterületről Szendrey Zsigmond ismertet idevonatkozó anyagot. A pásztorok ünnepi megajándékozása más népek hagyományában is ismeretes volt. így pl. sajátosan kapcsolódik az agrármágiához az egykori razani kormányzóság területén lakó délorosz hagyomány. Karácsonykor a pásztor házról házra járva „bevetette" a házbelieket magokkal: ,,Az élőknek, a termésthozóknak, a gazda és a gazdaasszony egészségére." Vagy: ,,Vetek, vetek nyári húzat, zabot, hajdinát a borjaknak, a bárányoknak és minden parasztnak." A pásztor kalácsot kap új esztendei ajándékul (Zelenin D.). Vagy pl. az úgyszintén egykori szmolcnszki kormányzóság területén Szt. György napján ünnepélyesen hajtották ki a nyájat a tavaszi legelőre. A háziasszonyok szalonnával és tojással ajándékozták meg a pásztorokat (Bogatyrev P., 1. Dömötör T.). Hasonló adományszerző szokások ismeretesek a szlovák, a szerb, a bolgár, a német stb. néphagyományban. Az őszi, tavaszi pásztorünnepeknek több európai nép hagyományában kiemelkedő jelentőségük volt. Az adományszerző pásztorszokások összehasonlító vizsgálata sok tanulsággal szolgál mind a pásztorhagyománykör, mind az állatkultusz szempontjából. Számos példából kitűnik, hogy az idetartozó hagyomány a rítusok, a hiedelmek területéről magához vonzott több olyan elemet (pl. zajcsapás, vesszőzés), amelynek más funkciója is volt. Az első kihajtás a legelőre, a behajtás a legeltetési idény végén számos preventív rítust alakított ki. A pásztorünnepek a népélet legrégibb rétegéhez tartoznak, s a hajdankori kultuszok emlékeit őrizték meg napjainkig. [Jegyzetek: Saját helyszíni gyűjtésem: Hajdúszoboszló, Sárrétudvari, Túrkeve, Dévaványa, Abaújdevecser, Fúrta, Méhkerék, Edelény, Baktakék, Dernő, Barka, Páskaháza, Mikclcsány, Felsőfalu, Alsófalu, Deresk, Pelsőc, Sajórccske, Sajószentkirály, Ragály, Gömörszőllős, Nagycétény. További példákhoz: Balázs Lajos: Nádudvar, Dankó Imre: Hajdúböszörmény, Bődi Erzsébet: Karcag, Veres László: Tiszalök, Tiszadada. Dobrossy István: Abaújvár, Paládi-Kovács Attila: Aha. A publikált anyagból csak néhány példára utaltam. A vonatkozó irodalomra, ill. párhuzamokra a bőséges irodalomból és a fenti hivatkozásokra 1. Szendrey Zsigmond: A „kongózás". Ethn., XLII. 1931. 21-26.; Szendrey Ákos: A közigazgatás népi szervei. Népünk és Nyelvünk, I. 1929. 98-99.; Madarassy László: Művészkcdő magyar pásztorok (Budapest, 1934..), 146.; Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Budapest, 1964.), 196.; Bárdosi János: A Savaria múzeum rovásfái. Savaria. Vas megyei múzeumok értesítője, II. (Szombathely, 1964.), 226.; Tolnai Vilmos: Nagyfalui (hontmegyei) babonák. Ethn., X. 1899. 395.; Illyés Endre: A magyar földmívelő nép lelki élete, különös tekintettel vallásos világára (Szeged, 1931.), 126.; Mar.ga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Budapest, 1968.), 52 kk., Krupa András: Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál (Gyula, 1971.), 100 kk.; Bálint Sándor: Népünk ünnepei (Budapest, 1938.), 128., 198.; Schräm Ferenc: Turai népszokások (Szentendre, 1972.), 51.; György Károly: Pásztorfogadás. In: Abaúj és Zemplén népéletéből (Szerk.: Kováts Dániel, Sátoraljaújhely, 1971.), 55.; Frank Zoltán.- Régi csordásszokások Pelsőcről és vidékéről. Ethn., XVII. 1906. 124.; Márton József: Sorki-Tótfalu néprajzi vázlata. Ethn., II. 1891. 113-114.; Czettler Jenő: Pásztor-köszöntés Pest vármegyében. Ethn., XXV. 1914. 343-344.; Gönyey Sándor: A pakulár-fegadás ünnepsége a kolozsmegyei Magyarvistán. Ethn., LIV. 1943. 85.; Mádai Gyula: Diósgyőri adatok a közös, népi gazdálkodás és birtoklás múltjához. Klny. 140.; Bodó Sándor-. A bodrogközi állattartás kutatásának problémái. Múzeumi Kurír, 1971. 5. sz. 20-21.; Kiss Mária: Adatok a pomázi szerbek ka-