Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)
Dramatikus játékok Nádudvaron
évtizedeiben a tosztóka is háttérbe szorult. Az első világháború alatt megszűnt a tollgyűjtés, a tollfosztás és megszűnt ez a társas összejövetel, s egyszerre szűkebb körre szorultak ezek a játékok is. A társas összejövetelek, a szórakozás, a játékok kitűnő alkalma volt a tengerihántás. A csöves kukoricát ősszel az udvarra hordták. Ismerősök, szomszédok egymás segítségére voltak a csuhaj lehántásában. A macskurások megjelentek a tengerihántáskor is. Ez alkalommal a csürhés jelenetet és a kutyázást mutatták be. A dramatikus játékokra jó alkalom nyílott a mezőgazdasági munkák pihenőidőiben. Az aratás kényszerpihenőit (ha pl. az eső miatt leállt a munka) az ifjúság a tanyában, a szálláshelyen szórakozással töltötte. A bércséplőgéppel járó cséplőcsapat, amelynek tagjai zömmel legények, leányok voltak, s 6-8 hétig jártak a géppel egyik tanyáról a másikra, többnyire a kényszerpihenő alatt különböző játékokat játszottak. így pl. eljátszották a lakodalmast, a halottast, a medvést, bemutatták a halárulást, a suszterolást, a dongózást, a kutyálkodást, sor került kötélhúzásra, birkózásra és seggreverősdire is. Itt kell megemlítenünk a sommásokat is, akik az uradalmakban a nyári mezőgazdasági munkák idején a szálláshelyeiken úgyszintén szórakoztak, többnyire együtt a helybeliekkel. A Hollósi, a Bojári és a Kocsordosi uradalmak hajdani tüzelős ólaiban az állatgondozók a téli időszakban úgyszintén gyakran játékokkal szórakoztatták egymást. A szüreti mulatság napján Nádudvaron az ifjúság felvonulást rendezett. A menetben különböző genre-típusok voltak, mint pl. a tollas zsidó, a drótostót, a Bugyi-taligás és a medvetáncoltató. Ezeken kívül a dramatikus játékokra, maszkos jelenetekre alkalmat adott a disznótor és olykor a nagyobb társaságú névnap is. Disznótorkor a vacsora után a vendégek szórakoztatására megjelentek a macskurások, többnyire süldő legények, akik a dongó, a suszterolás vagy a halárus jelenetet mutatták be. A macskurások gyakran megtréfálták a háziakat. A játékkal elterelték a figyelmüket, s valamelyik játékos a kemencéből a sülő kolbászt vagy a hájas pogácsát elemelte. A játékokra való felkészülés Fontos annak a hangsúlyozása, hogy a dramatikus szokások játékosait két csoportba lehet sorolni: 1. A játszási alkalom résztvevői közül való játékosok, alakoskodók. 2. A játszási alkalom helyére, résztvevőinek közösségébe érkező játékosok, a hívatlanok. Lényegében ez utóbbiakra vonatkozik a macskurások megjelölés. A macskurázásnak jelentós helye a lakodalom. A lakodalomban a macskurák idegen, hívatlan legények, olykor leányok is. A merészebb leányok fiúnak öltözve jelentek meg a lakodalomban. Többnyire olyan lányok öltöztek macskurának, akiknek az udvarlójuk ott volt, s az álöltözet lehetőséget adott arra, hogy a lakodalom estéjén a leány egy rövid időre megjelenjen, s az udvarlóját ,,lefigyelje", vagy ha úgy alakult, a legénynek felfedte magát és egymás kezét gyengéden megszorították. A lány mac skur dk között legényalakoskodók nem voltak, s ezek csak egy táncra mentek be, önálló jelenetük nem volt. A macskura banda jelenetet is bemutató résztvevői előre készültek a játék-