Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Bacchus Tokaj-Hegyalján

A táncos-kerék lóval és eketaligával. Mád, 1967. Fotó: Ujváry Zoltán volt/' Bözödújfaluban (Udvarhely m.) húshagyókedden a duszások egyik alakja az ún. szürke lovas lóháton ülve a lóval vontatja a keréken forgó bábukat, az összeölelkezett leány- és legényalakot.

28 Szentkatolnán (Háromszék m.) a farsangtemetés alakjai a bábuk. Egy kerékre három bábut kötnek, maszkák mennek utána és siratják."' A táncos-kerék párhuzamait keresve nyomban feltűnik, hogy az idegen, elsősorban osztrák, német szokáskörben a Hansl und Greil Puppenpaar gyakori és így figyelmünk e népek hagyománya felé irányul. Klier Karl M. a tuskóhúzásról írt könyvében külön fejezetet szentel ennek a szokásnak. E tekintetben kiemeli a nyugat-magyarországi németek táncos-kerekét már egy múlt századi, 1885-ből való közlés alapján."" A magyarországi németektől már említettünk példákat. Ha a németek „őshazája" és más országokban való települései felé tekintünk, a párhuzamokat tovább bővíthetjük. Rendkívül fontos példaként említjük a Hansel und Grete! figuráját Schwarzwaldból. Többnyire ifjú házaspárok a gyermekáldás, a gyermekszületés reményében tehénnel vontatott keréken húzatják magukat végig a falun. -~' Bartha Károly: Hétfalusi babonák. Erdély népei, I. 1898. 20. iS Makkai Endre-Nagy Ödön: Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez (Kolozsvár, 1939.), 188. :i Balázs Márton: Adatok Háromszék vármegye néprajzához (Sepsiszentgyörgy, 1942.), 126. " Klier Karl M. : Das Blochziehen. Ein Faschingsbrauch von der Südcstgrenzc Österreichs (Eisenstadt, 1953.), 44.; További párhuzamokra 1. : Gugitz Gustav: Das Jahr und seine Feste im Volksbrauch Österreichs, I. (Wien, 1949.), 23.; Schmidt Leopold: Bauernfasching im Burgenland. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde, XXIII 72. 1959. 134.