Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Kísérlet egy jeles nap szokásanyagának motívum szerinti bemutatására

Az András napi szokások zöme a szerelmi jóslásokkal, varázslatokkal áll kapcsolatban. A szerelmi varázslatokat az év, illetőleg a néphagyomány más pontján (pl. Luca nap, fonó) is megtaláljuk, többnyire ugyanabban a formában. András napi szokásokká valójában csak az teszi, hogy ezen a napon is gyakorolják. Tulajdonképpen nem mondhatjuk, hogy kizárólagosan András napi szokások. A szerelmi varázslatok általános jellegű szokásai, rítusai ezek, amelyek András napján is előfordulnak. A leányok hagyományában, egyéni rítusaikban vagy közösségi jellegű szokásaikban lényeges helyet foglalnak el a jövendőbeli férj személyének, tulajdonságának, foglalkozásának s nem utolsó sorban a házasság időpontjának a megtudakolása különböző rítusok nyomán. Az idevonatkozó anyagot formai típusokba sorolva mutatom be. 1. Vőlegény a derelyében. András nap estéjén a leányok derelyét készítenek. Többnyire a barátnők, ketten-hárman jönnek össze valamelyikőjük házánál, és lehetőleg férfiak jelenléte nélkül készítik el a derelyét. A leányok 3-3 papírszeletre fiú nevet írnak. A cédulákat a derelyékbe helyezik és a fövő vízbe vetik. Természetesen mindegyik leány külön-külön készíti és főzi meg a derelyét. Azt a derelyét, amelyik először a víz színére emelkedik, kikapják. A derelyében elrejtett fiú név a leány jövendőbeli férjének a keresztnevét jelöli. Árkán előfordul az is, hogy a derelyébe gyűrűt tesznek. Ha a gyűrűs derelye jön fel először a víz tetejére, a leány biztosra veheti, hogy közelesen férjhez megy. Makkoshotykán a derelyekészítéshez szükséges vizet a leányok a szájukban viszik a patakból. Mogyoróskán szintén a szájukban viszik a vizet a férjrejósló tészta készítéséhez. András nap estéjén, amikor a leányok a fonóból haza mennek, a patakból vagy a kútból a szájukban vitt vízzel egy kis lisztet gyúrnak össze. Azt egy férfigatyába helyezik és a fejük alá teszik. Amelyik fiúról álmodnak azon az éjszaka, az fogja feleségül venni. Ugyancsak Mogyoróskáról ismeretes változat szerint a derelyekészítéshez kilenc kútból szedik össze a vizet. 2. Az ablakon kikiáltott szó. András nap estéjén a leányok végigjárják a falut. Egy-egy ház előtt megállva az ablaküvegre búzát, kukoricát vagy más apró magokat dobnak. Az ablak zörrenésére a bentiek által adandó válasz a dobó lány férjhez menetelét vagy pártában maradását dönti el egy esztendőre. Ha a házbeliek azt kiáltják ki, hogy: „elmenj már", vagy „majd méc", vagy „eredj a fenébe", akkor az illető leányt férjhez viszik farsangkor, vagy a következő esztendőben mindenképpen. Ha pedig az hallatszik belülről: „ülj le már", vagy „nem méc", vagy „maradsz magadnak", vagy „eredj az anyádba", akkor a leány nem reménykedhet abban, hogy közelesen férjhez megy. Előfordult, hogy azt kiáltották az ablakot zörgető lánynak: „kurvulj meg anyád örömére" (Mogyoróska). Ebből azonban harag keletkezett a szülők között. Komolyan vették a kikiáltott szavak értelmét. 3. Az ólomba varázsolt îérj. A jövendőbeli férjre következtetnek a leányok az András nap estéjén öntött ólomból. Az ólmot kis edényben megolvasztják s gyakran egy kulcs fülén keresztül hideg vízbe öntik. A folyékony forró ólom a hideg vízben megmered. Az öntés és a hirtelen merevülés következtében az ólom különböző alakot, formát mutat. Az így megolvasztott és a lányok varázseljárásán átesett ólom alakjából, figurájából következtetnek a leendő férjre, 5* 67