Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Szokások, hiedelmek Csallóközből és Nyitra környékéről

asztaltól, mert attól tartottak, hogy ha a gazdaasszony feláll, akkor nem kotulnak meg a tyúkok. 8. Karácsony estéjén a családfő egy almát annyi részre vág, ahány tagja van a családnak. Mindenki megeszik egy almaszeletet. Ezt azért teszik, hogy a család a következő évben is együtt maradjon, ne haljon meg senki. 9. A karácsony esti vacsorára babot vagy lencsét főztek, hogy sok pénzük legyen a következő évben. Második fogás csíkmák (mákos metélt tészta) volt. 10. Ha a karácsonyi kalács, amikor az asztalra teszik, eltörik, akkor a gazda a következő évben meghal. 11. Karácsony első napján ebédkor a lányok megjelölték a húsból kiszedett csontokat s így dobták az udvarra. Akiét elsőnek elkapja a kutya, az megy előbb férjhez. 12. Az apa a karácsonyi étkezés előtt a következő szövegű köszöntőt mondta: ,,Hálát adjunk a jó istennek, hogy megadta érnünk a mi Krisztus urunk születése napját. Kívánjuk a jó istentől, hogy több, számos esztendőket megérhessünk erőben, egészségben. Adjon isten bort, búzát, békességet, holtunk után örök üdvösséget." 13. Aprószentek napján a legények elsuprikálták a leányokat. Vesszőből korbácsot fontak és azzal ütögették meg a leányokat. A legények bementek a lányos házakhoz s megvendégelték őket. A suprikálás célja az volt, hogy a leányok ne legyenek kelésesek. 14. Egy Csákányba feleségül vett szlovák asszony elmondása szerint a falujában, Ivánka pri Dunajiban az aprószenteki korbácsolás a szlovákok körében is ismeretes s a következő szöveget mondják, miközben a leányokat vesszőzik: Kazalo kadlec aj kedlecka, Aby zdala trivalicka, Aby nedal trivalicka, Hus koláca do korbáca, Este temu gros. 15. Új év első napján szárnyas állatot nem vágnak le. Nem lesz szerencséje annak, aki ezen a napon szárnyas állat húsából eszik. A szárnyas állat elrepíti a szerencsét. 16. Újévre malacot kell vágni, mert az előre túrja a gazdaságot. TI. Üjév napján kora reggel a leány a kapuban áll. Amilyen foglalkozású férfi megy arra először, olyan mestersége lesz az ő férjének is. 18. Vízkereszt napján a pap a kántorral és négy ministráns gyerekkel sorra járta a házakat s megszentelte, megfüstölte. Az ajtóra krétával ráírta-. G M B és mellé az évszámot. Mielőtt a házba beléptek a háziak gyertyát gyújtottak, azt az asztalra tették s mellé helyezték a pénzadományt, amit a kántor elvett és azután tovább mentek. 79. Vízkeresztkor jártak a Háromkirályok: Menyhárt, Gáspár, Boldizsár. Három fiú öltözött fel fehér ingbe, fehér gatyába. Fejükre királyi koronát utánzó papírsapkát helyeztek. Az egyik fiúnál kard, a másiknál csillag, a harmadiknál persely volt. A csillag papírból, favázra ragasztva készült. A nyél, amelyre a csillagot erősítették, rugós szerkezettel működött és köszöntés közben a csillagot „előre ugrasztották." A Háromkirály járók a következő verssel léptek be a házakba: Háromkirályok napját. Országunknak istápját Dicsérjük énekekkel. Vigadozó versekkel. 2* 10