Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Mondák Mátyás királyról

ba, rongyosruhába. Elment abba a városba, oszt leült a hídra. A főbíró küldte a börtönőrt, hogy van-e most ott valaki. Hát, Mátyás király ült ott. - Gyere csak te, ne ülj itt hiába - mondta neki a börtönőr. - Hova? - Gyössz a szolgabíróhoz, a főszolgabíróhoz. - No, jó, de megfizetnek-e? - Majd megfizet a főbíró! Akkor oszt ment Mátyás király. Felvágott egy méter fát. Szépen fel is hasogatta. Aztán, mikor felhasogatta, azt mondja a börtönőrnek: - No, eridj be, oszt mondd meg a gazdádnak, hogy egy métert már felvágtam. Fizesse ki, mert éhes vagyok, akarnék valamit enni. Fizesse ki, a többit aztán úgy vágom fel. Akkor bement a szolga, ez a börtönőr és mondta a főbírónak, hogy mit üzen a szegény ember. Azt mondja erre a főbíró: - Gyere csak ki velem! Kiment vele. - Fogd le csak őt mindjárt, oszt adj huszonötöt a farára! Akkor jó összepüfölte Mátyást a börtönőr. A főbíró meg mondta: - No, itt van a fizetés, de a két métert még vágd fel! Mit volt mit tenni, Mátyás királynak még fel kellett vágni a két métert. Fel is hasogatta osztán. Minden harmadikra ráírta, hogy: Mátyás király vágta. Azelőtt még nem mindenki tudott olvasni. A szolga hordta be a fát, mert akkor még fával tüzeltek. Feltűnt a szolgának, hogy sok fán van valami írás. De hogy mi, ő nem tudta elolvasni. Azt mondja a főbírónak: - Főbíró úr, kéremszépen, minden harmadik fán látom, hogy van valami írás. - Hogyhogy? Hozzad csak ide! Viszi oda. A főbíró olvassa, ő fel tudta olvasni, hogy Mátyás király vágta. Elsárgult, elsápadt! - Mi lesz most már velem, ha csakugyan ő vágta! Mikor éppen sopánkodik, hát, gyön hintón, gyönyörű szép hintón Mátyás király. Az udvaron kérdi : - Hol van a szolgabíró? A szolgabíró bent volt a szobában, reszketett, mint a kocsonya. - Küldd csak ki! A szolgabíró térdepelve könyörgött, hogy bocsásson meg neki Mátyás király. - Nincs bocsánat! Nem fizettél a szegényeknek! Amiért dolgoztak, te öszszeverettetted! Te, bitang! Akkor Mátyás király a főbíró hátán összehasogattatta a bőrt. Vér folyt a hátából. Addig verette, üttette, míg csak teljesen vége nem lett. így bánt el Mátyás király a főbíróval. (Elmondta: Valent István, 80 é. Szentkirály, Gömör m.) 5. Mátyás király egyszer Kolozsváron járt. Szegény ruhába volt öltözve. Fáradt volt, hát leült pihenni a mészárszék lépcsőjére. Akkor úgy hittak, széknek, ahol a húst adták, akkor még monarchia volt. Hát, ahogyan ott üldögél, jött egy hajdú. Jól rávágott a hátára, hogy mit lóg ott, mért nem megy fát hordani. Mert akkor a kolozsvári bírónak hordták a fát.