Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)
A hídjátékok egyik variánsáról
za, hogy Kollár feltevései ma már egyáltalán nem állják meg a helyüket/' 1 Nem érdektelen azonban megjegyeznünk, hogy Diószegi a magyar sámánhitről írott könyvében a hídjátékok kérdését összegezve bizonyos mértékig hajlik a mitológiai magyarázat felé, amikor azt mondja: ,,ha egyáltalában tartalmaz mitológiai vonásokat, ha valóban a »pogányság« csökevénye, akkor nem a szlovákok, még kevésbé a szlávok, hanem a magyarok »poganykori« emléke".'" Bartholomaeides és Gyurikovits nézetei a játék, illetőleg az ének eredetével, kialakulásával kapcsolatban szintén nem állják meg a helyüket. Egyetlen szó vagy kifejezés alapján a következtetés labilis hipotézist eredményez. Gyermekjátékok közül számos példát tudunk hozni a dal, énekszöveg egyes kifejezésének megváltozására. Tudjuk ezt igazolni némelyik hídjáték énekével is. Az ének egyes változataiban arra a kérdésre: Ki népei vagytok? - ez a válasz-, Lengyel László jó királyé, vagy Ferencz József jó királyé.' 1 ' Nyilvánvaló, hogy Ferencz József neve sokkal később, a XX. sz. elején került az énekbe. így kerülhetett egykor a dalszövegbe Szt. Erzsébet neve is. De az is lehetséges, hogy később, másodlagos úton került bele. A hídjátékok magyarázatai között a Zilynskyjé látszik a legelfogadhatóbbnak. Bár, ha valóban a vámrendszer, a vámolás utánzását látjuk a hídjátékban, akkor - Zilynskyj teóriája nyomán - feltételezhetjük, hogy a játék mindenütt kialakulhatott, ahol a hídvámrendszer fennállott. Ez pedig aligha történt így. A közép-európai népek hídjátékai olyan sok vonásban hasonlítanak egymáshoz, hogy azoknak különböző területen való kialakulása nehezen képzelhető el. Esetleg arról lehet szó, hogy a már kialakult hídjáték átvételét a hasonló körülmények megkönnyítették. Ezekben a kérdésekben nem elhanyagolható szempont a játék gyakorlásának, illetőleg az éneklés időpontjának megvizsgálása sem. Ez bizonyos mértékben a játék funkciójára is fényt vet. Mind Zilynskyj, mind más szerzők említik, hogy a hídjáték - erre már fentebb utaltam - a gyermekek tavaszi játékai közé tartozik. Némely helyen egészen meghatározott naptári naphoz, illetőleg ünnepi alkalomhoz kapcsolódik. Ezekben a példákban a játéknak, illetve az éneknek egészen más funkciója van, mint az egyszerű játékok esetében. A Baranya megyei Mánfán a hídjátékot húsvétkor játsszák a gyermekek. Az a hiedelem fűződik hozzá, hogy amilyen messze hallatszik az ének hangja, olyan messze megy a jégverés.'" Ipolybalogon (Hont m.) virágvasárnap, amikor a telet jelképező szalmabábot (kisze) a vízbe dobták, megsemmisítették, a leányok kezeiket összefogva kaput, hidat képeztek. Miközben a haja gyöngyöm, haja refrénű dalt énekelték, sorra átbújtak a feltartott kezek alatt/ 8 Gyurikovits a XIX. sz. elején keletkezett kéziratában írja, hogy a Trencsén megyei szlovák leányok a negyvennapi böjt után, virágvasárnap különféle szalagokkal feldíszített fűzfaágat hordanak körül s házról házra járva, énekelve pénzt, tojást, pogácsát és más ajándékot gyűjtenek. A Floja, Dunda, hója refrénű éneket éneklik.'' 11 Hasonló hagyományról tudósít bennünket Holuby Jozef Ludovit. A Tren44 Kollár Ján: Národnie spievanky (Bratislava, 1953.), I. 713. /,:> Diószegi Vilmos: i. m. 410. 46 Vö. Kiss Áron: i. m. 234-242. Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok, I— III. (Pécs, 1940.), I. 116. A játékhoz 1. A Magyar Népzene Tára, I. Gyermekjátékok (Budapest, 1951.), 431.; Komlósi Sándorné Nagy Piroska: Magyar-délszláv-német népi gyermekjátékok Baranyában (Pécs, 1958.), 64. 48 Manga János: Ünnepi szokások a nyitramegyei Menyhén (Budapest, 1942.), 55. 49 Gyurikovits György: i. m. 50.
