Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Szőlőhegyi jogszokások Nagycétényben

ítéletet mondtak felettük. Ügy gondoljuk, a szőlőhegyi paráznaságot nemcsak a közerkölcsök miatt büntették szigorúan. Az élő néphitből vett példák tanúsága szerint az erkölcstelen magatartás káros hatással volt a szőlőtermésre, a terméseredményre, a bor minőségére. Ilyen formán az egész közösség érdekei voltak veszélyeztetve. Hasonlóképpen az ünnepnapon, vasárnapon, keresztjáró napon stb. történő munkák is veszélyesnek minősültek és szigorúan büntették a szabályok, az évtizedek alatt kialakult szokások megszegőit. A munkatiltással kapcsolatban hozott rendelkezések valójában hagyományos szokássá alakultak és nagy területen elterjedtek. Népszokásaink vizsgálata során a lényegében törvényből kialakuló ilyen jellegű hagyományt a szokás élete szempontjából tekintetbe kell vennünk. A munkával kapcsolatos tiltások bizonyos napokkal összefüggésben egyházi rendelkezések nyomán is kialakultak és a tiltó napokat gyakran ilyen forrásokra vezethetjük vissza. Nem kétséges, hogy a hegyközségi rendelkezések nagyobb területen való tanulmányozása bőséges példát nyújt a közösség által létrehozott törvényekhez és a későbben íratlanul is megmaradt, hagyományossá vált lokális, ill. országosan elterjedt szokáshoz. [Jegyzetek: Tanulságos idéznünk Edvi Illés Pál feljegyzését: ,,A' szőlő-hegy Magyarnál különös szenthely. Ott nemcsak verekedni, de még szitok szót ejteni is keményen tilos. Abban nem szabad megjelenni sem napkölte előtt, sem napnyugta után. Újhold Vasárnapokon fára menni, és szombaton délután a' szőlőben dolgozni is tilalmaztatik. Minden hegynek külön Innepe van, a' mit aranyos Hétfőnek szokás hívni." Edvi Illés Pál: Miben áll a' Magyar-Nemzetiség? Magyar Hazai Vándor, V. 1835. 59-60. 1.; A hegyközség, kertgazdaság szabályaihoz 1. utalásokat Balogh István-. A paraszti gazdálkodás és termelési technika. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. I. (Szerk.: Szabó István, Budapest, 1965.) 370-371. 1.; A nagycétényi példákhoz pompás öszszehasonlító anyag: Gönczi Verenc-. Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése (Kaposvár, 1914.) 580-582. 1.; L. még A magyarság néprajza, II. (Budapest, 1942) 234-235. ].; A szőlőmunkához fontos irodalmi összefoglalás: K. Kovács László: A magyar földművelő gazdálkodás kutatása (Budapest, 1948); A jogélethez, jogszokás kialakulásához: Papp László: A magyar népi jogélet kutatása (Budapest, 1948); Földesúri hegytörvényhez a 18. sz.-ból: Rassy Tibor: Fclsőrajki (Zala m.) hegytörvény 1746ból. Népr. Közi. XIV. 3-4. 164-171 1.]