Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Dramatikus játékok Nádudvaron

Tisztelt násznép! Mulató sereg kicsije, nagyja, öregje, Hatolja! A vacsora este hat órakor lesz megtartva, amelyre kést és kanalat hozzatok, hogy éhen ne maradjatok, hogy a gyomrát el ne rontsa senki. Vacsorára a következő ételek lesznek: az első tál étel csirkesipogás horjúbőgéssel, utána öreg bivalyboci nokkedlivel, paprikásnak egy vén töviskes disznó van nyársra húzva, sült tyúk helyett egy vén beteg gólya van megsütve, kenyér helyett hoztam egy harmincéves jó száraz kerékagyat, bornak meg lesz jó savanyú káposztáié, amikhez mindenkinek jót étvágyat kívánok és tessék szedni és enni belőle. A vőfély meghívását követően a legények a lányokkal táncba kezdenek, s a játék az alkalmi mulatsággal véget ér. Suszter vagy csizlik jelenete A játékban három legény vesz részt. Az egyik a suszter vagy a csizlik mesteri, a másik kettő az inast alakítja. Rossz ruhában vannak, kötényt kötnek, fejükre mici (svájci) sapkát tesznek. Arcukat bekormozzák, a mester orrán üveg nélküli drótkeretű szemüveg van. Az egyik inas a mester úr ládáját cipeli. A ládában a suszter eszközök vannak, úgymint fonál, szurok, különböző tűk, kaptafák, kalapácsok, szögek, lábtószíj stb. A másik inas vállán egy pár rossz cipő vagy csizma csüng. Mindhármuknál egy juhász-szék is van. A házba való beengedés után a játékosok a szoba közepén helyezkednek el. Leülnek a magukkal vitt székre. A mester jobb, ill. bal oldalán ülnek az inasok. Velük szemben a nézők foglalnak helyet. A jelenetben a suszter bemutatja, hogyan tanítja az inasokat a cipő és a csizma varrására. A mestert alakító legény egyéni tehetségén alapszik a néma jelenet sikere. Mutogatásból, mimikából, egy-egy hangból kell kitűnni a cselekmény lényegének, menetének. A suszter alakoskodó legény maga elé teszi a szerszámos ládáját, felnyitja és egy-két eszközt kirak belőle a földre. Kezébe veszi a fonalat és a szurkot. Mutatja, hogy varrófonalat kell készíteni. Először össze kell sodorni, azután beszurkozni. Amikor a szurkot végighúzza a fonálon, gyors lendülettel az egyik inast a könyökével, olykor az öklével, amint éppen sikerül, mellbe üti úgy, hogy az a székről hanyatt esik. Amikorra ez visszaül, már a másik inas bukik hátra székestül. A tréfa néhányszor ismétlődik, s következik a varrás tanítása. A mester kezébe veszi a rossz lábbelit. Mutatja, hogy a szakadásnál össze kell varrni. Előzőleg nagy ügyetlenkedéssel a varrótűbe belefűzi a fonalat. Amint a rossz lábbelin a tűvel öltöget, az előző tréfa ismétlődik: ahogy húzza a tűvel a fonalat, hol az egyik, hol a másik inast üti orrba. A nézők a suszter tréfás mozdulatain, az inasok nagy esésein, az orrba- és mellbeütéseken, a fonálkészítésen, a varrás imitálásán rendkívül jól szórakoznak, harsányan nevetnek. A játék, lényegében mint bohózat, helyzetkomikumra épül .