Tóth Béla: Csokonai a képzőművészetben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 22. Debrecen, 1973)

követi. A költőn dohánybarna dolmány, kevés sújtassál, ,,á la John", fekete nyakbacsavart kendő s fehér fodros ingmell. Jobb kezénél az asztalkán könyvek, háta mögött rózsabokrok, színes virágokkal. A bokrok sora szinte a végtelenbe, a derűs, világos háttérbe vész, melynek jobb sarka mintha felsugárzó fényre utalna. A költő lábánál fekete puli ül feles alakban. - A jó átlagképességekkel megfestett mű egy derűs, kiegyensúlyozott életű alkotc felfogását tükrözi. Ugyancsak nagyméretű (100 X 80 cm) Holló László Kossuth-díjas művész (1887- ) Csokonai-festménye. A Déri Múzeumban található kép hátán a művész kezeírásával, festő' szénnel a következő felírás olvasható: „Csokonai V. M. a Nagyerdőn, 1938". Ez a mű ismét egy újabb, felfogásában, megjelenésében minden eddigitől eltérő Csokonait állít elénk, mintha a nép száján, gondolkodásában szinte garabonciássá, ,,mágyikás"-sá emelkedett költő lebegne az alkotó szeme előtt. A kép előterében szinte grecói expresszivitással megfestve ül a fiatal költő (némileg a fiatal Hollóra is emlékeztetve). Ölében nagy fehér könyv kinyitva, ujjai ennek sorain haladnak, lefelé néző szeme erre tekint. Az alak drámai színdinamikájából, az arc sárga fénye s a vállra terülő palást sárgája világlik elő. Körülötte a Nagyerdő buján tobzódó zöldje, fölötte mélykék ég, melyből a fej fölött egy ragyogó fehér felhő türemlik elő. Az egész kép minden részletében él, erőteljes dinamikával lélegzik, és csakugyan valami varázslatos hangulatot sugall, mint Ady nagy verse. Az Ős Kaján.

16 Fejezzük be Csokonai „festői" ábrázolásának ismertetését Kondor Béla (1931-1972) festményének megemlítésével. A nagyméretű (180 X 157 cm) olajfestmény ugyancsak a mágikus erejű költőt mutatja be. A karosszéken ülő, tógájával egyszerre debreceni diákra, de egész megjelenésében magyar garabonciásra utaló alak térdén egy angyalfigura áll, jelezve, hogy a költő kezéhez tudta szelídíteni az angyalokat is (vagy a múzsákat, gráciákat? - mindegy hogyan mondjuk), akárcsak maga a kép alkotója. S ez minden művészet feladata és végső értékmérője, Csokonai egykori, jelenlegi és jövőbeli illusztrátorainak, ábrázolóinak is. A mű varázsos hatását a formai elemeken kívül az átlátszó, oldott, szinte lebegő színek is fokozzák. * * * Ferenczy mellszobra és a festmények mellett más szobrok is őrzik a költő emlékét szülővárosában. Csokonai második debreceni, s országosan is második szobra 1866-ra készült el, az újonnan épült színház homlokzati díszeként. E szobron kívül még Kazinczy, Kölcsey, Kisfaludy Károly, Petőfi, Vörösmarty életnagyságú alakja került a homlokzatra. A szobrokat Marschalkó János (1819-1877), a múlt század közepének neves díszítő szobrásza készítette. A költőnek ez a szobra, sajnos, nélkülöz minden egyéni elgondolást, a kivitelben is inkább mesterségbeli tudás érvényesül, mint a művészi képesség. Dehát: a hat szobor Összesen 1800 forintba került. . . Ezek a szobrok a második világháború idején megsérültek, mészkőanyaguk is romlásnak indult, úgyhogy a színház az 1962. évi felújításakor újakat állítottak a helyükbe. Az új Csokonai-szobrot Váradi Sándor (1920- ) készítette. A színház bejáratától jobbra levő fülkében álló mû a költőt szintén magyaros ruhában, dolmányban, vállára terített, elöl összefogott köpenyben, csizmában ábrázolja. A nyugodt tartású, formáiban nem túlságosan részletező, nagyvonalúságot sugalló alkotás jól illeszkedik az épület statikájához. A legjelentősebb Csokonai-szobor, a máig „legszebb magyar költőszobor"-nak tartott mű azonban Izsó Miklós alkotása, mely ott áll a régi Emlékkert délkeleti sarkában, arccal a Kollégium felé. A költő síremlékének 1836-ban történt elkészülte után a Honművész még ugyanazon évben felveti a gondolatot, hogy Csokonainak szobrot kellene emelni szülővárosában. 1861-ben a debreceni „Emlékkert-Társulat", mely a Nagytemplom és Kollégium közötti tér csinosítására alakult, kezébe vette a dolgot, s megbízta Izsó Miklóst a szobor tervének elkészítésével. Igen érdekes, hogy Izsó (1831-1875) Ferenczy tanítványa volt, s így annak kezéből vette át a magyar szobrászat fejlesztésének „vésőjét", Ő művészetét a népies nemzeti romantika irányába alakította, szobrászi megfelelőjét formálva ki annak az iránynak, melynek a költészetben Petőfi, Arany, a festészetben az ifjú Munkácsy voltak a legnagyobb mesterei. Csokonai-szobra költőt ábrázol, baljában lanttal, jobb keze az