Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

IV. Nagy Mihály: Új Józsa születik 1950-1971

E siker gyökerét kutatva az egykori tanácsülési jegyzőkönyv a következőkben vélte azt megtalálni: azok a józsaiak, akik a felszabadulás előtt kénytelenek voltak az országot járni, munkát, kenyeret keresve, akiknek nyomora nagyobb volt az országos átlagnál a tanácshatalom kérésére mindig megmutatták, hogy a párt politikájával egyetértenek. Józsa község jegyzője 1937-ben jelentette a falu szociális helyzetéről az alispánnak, hogy . . . az egész község nyomortelepnek tekinthető, mert olyan /3/ sok a szegény nincstelenek száma. ' ' Ezek az emberek értékelni, tudták a társadalom rendszerének változásából bekövetkezett szabadságot, tudták jogaikat és kötelességeiket. A kormány beruházási politikájának következtében a községben egy nagyszabású épitkezés indult meg, s itt a község felnőtt dolgozóinak többsége munkát talált. A kivitelezésben résztvevő különböző vállalatok több száz munkást foglalkoztattak, s ezenkívül más előny is származott a beruházásból mert ennek során a település több utcájába villanyhálózatot épitettek. Az 1952-ben felvett jegyzőkönyvek a lakosság helytállásáról adnak bizonyságot, bár a testületi munkára az egysíkúság volt jellemző. A napirendek általában - felsőbb testületek javaslatai alapján - azonos témákat öleltek fel és nagyjából a végrehajtó bizottság munkájának értékelése, a begyűjtési munka, a kül- és a belpoliükai helyzet értékelése volt állandóan napirenden. Ez a tény nagymértékben csökkentette a tanácsi munka tartalmi mélységét, a minden irányú kibontakozás lehetőségeit. Érződik ez a tény abban is, hogy sablonszerű munka közepette némelyik ülésen robbanásszerűen öntik ki a tanácstagok a lakosság egyéb irányú törekvéseit, igényeit. Ebben az évben jelent meg a Minisztertanács rendelete a tömegkapcsolatok fejlesztéséről, a gazdaságszervező tevékenység javításáról. 1953-ban a szabadpiaci terményértékesitésről kiadott Minisztertanácsi határozat tovább javította a tanács és a lakosság kapcsolatát, ösztönzőleg hatott a termelésre, javult a mezőgazdasági termelők aktivitása, tevékenysége. Ennek volt köszönhető, hogy a termelők a beszolgáltatás! kötelezettségnek szeptember 31-ig nagyrészt eleget tettek. Junius 1-el a Belügyminisztérium elrendelte a község közvetlen szomszédságában, de Debrecen város területén lévő úgynevezett Hadházy- és Tóth telepek Józsa község közigazgatásához történő átcsatolását. A településen mintegy 800 fő lakott. Az átcsatolás előtt az itteni lakosoknak ügyes-bajos dolgaik elintézésekor több kilómétert keUett