Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története
A kert területi növekedése feltéüenül összefüggésben van a szőlők pusztulásával. A volt szőlőtulajdonosok üressé vált földjeik intenzív megművelésére törekedtek, s mivel nem állt módjukban részben tartottak is egy ujabb filoxéra járvány befektetéseiket és fáradozásaikat semmivé tevő hatásától, ezeken a területeken részben kerü művelésre tértek át. Erre adott indíttatást Debrecen közelsége is /6-7 km/, ah ol kerti termeivényeiknek piacot tdálhattak. Végső soron tehát a józsai kertgazdálkodásnak a szőlők pusztulása előzménye, Debrecen közelsége pedig ösztönzője volt. Ennek köszönhető, hogy ha 1935-re a józsai átlag nem is éri el az országos 3,6 %-os áüagot /kert és szőlő együttes területe/, de messze túlszárnyalja 2,7 %-ával Hajdú vármegye 1, 8 %-os arányát. A kertgazdálkodással szoros összefüggésben kell beszélnünk községünk gyümölcstermesztéséről. Az 1886 év állapotáról szóló jelentésben az alispán közli, hogy Alsó és Pelső-Józsa községek kivételével a megye minden településén van faiskola. Megjegyzi, hogy e községekben nincs is rá szükség, mert a jelzett két község egésze gyümölcsös és szőlőskert. A szőlők pusztulása és a piaci kívánalmak fokozódása 1895re azonban módosltja e kérdésben a megye álláspontját, s faiskola szervezésére szólítja fel Alsó- és Pelső-Józsát. Alsó-Józsa képviselőtestülete 1895. január 6-án foglalkozott az átírattál, de arra az álláspontra helyezkedett : "- mivel a község tulajdonképpen egy kertség telve gyümölcsfákkal, s igy a tanítók a tanköteles gyermekeknek a fatenyésztésben való gyakorlati oktatást bárhol nyújthatják M , nem szakítanak ki erre a célra /14/ . területet. ' ' A képviselőtestület álláspontjára a földhiány ad magyarázatot mert erre a célra valamelyik törpebirtokos amúgy is kevés földjéből kellett volna igénybe venni egy darabot. Pelső-Józsa azonban 1895. május 12—én "... a vágóhíddal szembeni 1 nyilas földjét kijelölik ilyen célra, s kezelésével Rázus József rón.kat. tanítót bízta meg." Alsó-Józsa képviselőtestülete is megváltoztatta januári állásfoglalását és Pelső-J ózsával egyező napon az Unokakertben 1 nyilas szőlőt jelölnek erre a célra, vezetésével megbízva az ev. ref. tanítót. Megindult tehát a gyümölcsfa csemete ápolásának és a gyümölcstermesztés szervezett oktatása Józsán is. A piaci kívánalmak, általában a körülmények megváltozása azonban e kezdeti lépésnél többet kívántak. Ezért Pelsö-Józsán 1903. január 25-én a következő határozat születik: "Tekintve, hogy Pelső-Józsa község lakosságának nagyobb része gyümölcstermeléssel foglalkozik, képviselőtestület a gyümölcstermelést óhajtja a gazdasági ismétlő iskolákban taníttatni,", és 300 négyszögöl területet biztosit faiskola céljaira. Ujabb határozatot hoznak az ismétlő iskolai oktatást vezető tanítók fizetéséről is, akik 50-50
