Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950
amelynek összehívását június 15-re rendelte el. A népgyűlés szabályos szavazattal döntött, a községben működő két kerület szerinti tagolás alap ján; szavazati joggal mindazok a személyek rendelkeztek, akik az 1945. évi november 4-i választás alkalmával szavazhattak. A. népgyűlés valamely poliükai gyűlés erejével hatott és a megejtett szavazáson a június 17-i képviselőtestületi ülésen elhangzott beszámoló szerint 87 2 fö vett részt. A csatlakozás mellett foglalt állást 754 fő, ellene 107, mig érvénytelen volt 7 szavazat. A képviselőtestület ezt az eredményt "mint a nép akaratát egyhangúlag tudomásul vette." A csaüakozás azonban ténylegesen ennek ellenére sem történt meg, mert a közbejött országgyűlési választások és a felmerült gazdasági nehézségek nem adtak lehetőséget a község átszervezésére. Ezekben a hónapokban érlelődtek ugyanis azok az uj intézkedések, amelyek a régi megyei szervezetek és illetékességi körök átrendezésével foglalkoztak és egyeüen községnek ügyét előtérbe helyezni akkor indokolaüan lett volna. Közben azonban az élet a már megkezdett uton haladt tovább. Még a május 23-i ülésen felvetődött a "községrendezési és községszépitési bizottság" szervezéséről szóló javaslat; ennek a bizottságnak az lett volna a feladata, hogy a hároméves terv koncepciójához igazodóan alakítsa ki a helyi feladatköröket. A javaslatot az ülésen visszautasították, azzal a megokolással, hogy a jövőben "minden községrendezési és szé— pitészeÜ problémával" önállóan kivannak foglalkozni. Ettől az elutasitó állásfoglalástól függeüenül azonban részt vettek minden olyan kezdeményezésben, amely a lakosság érdekét, továbbmenően az ország fejlődésének egészét érintette. 1947. juUus 17-én a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége / NÉKOSZ / felhívására 1000 Pt-os alapítványt tett a község annak tudatában, hogy "a tehetséges munkás és paraszt gyermekek tovább taníttatása ... nagyban hozzájárul országunk demokratikus átépítéséhez." Ez a megokolás valóban tükrözi a községvezetés megváltozott szellemét, amely felismerte a proletárhatalom védelmében az uj. népi értelmiség kialakításának szükségességét. Tovább ápolták a konyhakertészet korábban felmerült tervének megvalósítását. Ugyancsak július 17-én önálló szabályrendeletet alkottak e tárgyban, amely előírta, hogy a konyhakertészetet 3 kh nagyságú területen kell kialakítani a földreform során kapott szántóföldön, a Tócóra merőlegesen, a hajdúböszörményi müut mentén. A szabályrendelet arról is intézkedett, hogy a kertészet vezetője csakis szakképzett személy lehet; az üzemeltetéshez víztárolót, szivattyútelepet kell építeni,