Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

A baloldali magatartás erősödésére mutat az a körülmény, hogy többek között 1945. szeptember 4-én a képviselőtestület zár alá helyezte Tóth András malmát; a javaslat 11 szótöbbséggel vált határozattá, főként azért, mert előzetesen már a nemzeti bizottság is állást foglalt a malom községesitése mellett. Igaz, hogy ez az intézkedés megelőzte a magántulajdonban lévő üzemek községesitésére vonatkozó kormányálláspontot, amivel eléje szaladt a fejlődésnek, s emiatt később a község a tulajdonjogot visszaadta, de az eljárás maga akkor is jellemző volt a községben uralkodó radikalizmusra. Az 1945. szeptember 15-i ülésen módosították a különböző képviselőtestületi bizottságok tagságát is. Uj bizottságként találkozunk a képviselőtestület választása alapján az addig teljesen önálló társadalmi szervként működő termelési, valamint a mezőgazdasági hitelbizottsággal. Ezen az ülésen döntöttek arról is, hogy a községen belül az elöljáróság keretében jóvátételi és közellátási ügyosztályt szerveznek. További viták merültek fel a növekvő gazdasági nehézségek leküzdésének módszereivel kapcsolatban. A pénz értéke rohamosan csökkent, lazaság mutatkozott az adókivetésben, vetömaghiány, gyógyszerhiány lépett föl, és az is megállapítást nyert, hogy maga a községbiró sem veszi komolyan a hivatalát. Az viszont kétségtelen, hogy az 1945. november 4-i országgyűlési képviselőválasztások a főjegyző jelentése szerint a leg/24/ nagyobb rendben folytak le. ' A község életére is nagy hatással volt a Magyar Kommunista Párt 1946. január 26-án Debrecenben szervezett Hajdú megyei pártértekezlete. Erősödtek a földvédő megmozdulások, a közellátási visszaélések elleni tüntetések. Ilyen jellegű kormányellenes törne gmozdulásokkal találkoztunk Püspökladányban, Hajdudorogon, Hajdúszoboszlón, és Józsán, más községeken kivül mindenütt a közigazgatás reakciós intézkedései ellen juttatva kifejezésre azt a szándékot, hogy a földreform eredményeit a dolgozó nép meg akarja szilárdítani és teljes vértezettél kívánja felvenni a harcot a spekuláció ellen. Az aktivitás azonban nemcsak a tömegmozgalmakban jutott kifejezésre, hanem magának a képviselőtestületnek az ülésein is hasonló problémák merültek fel. A politikai célkitűzéseken kivül a helyi lakosság egyéb problémáit érintő javaslatok is felvetődtek. Többek között 1946. március 30-án a Eelsö-Józsa területén fekvő nagyszentgyörgyi és az Alsó-Józsán lévő kisszentgyörgyi kastélynak nevezett épületek lebontásáról hoztak határozatot, a kastély építési anyagát a néphatalmi szervek javaslatára a politikai