Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

A. korábban kialakult önkormányzati és hivatali szervezet Hajdú megye irányítása alatt sem változott. A két község képviselőtestülete továbbra is fennmaradt, a körjegyzőség székhelye az után is Pelső-J ózsa volt. A községi birót mindkét helyen tisztújító széken választották, személyét az annak elnöke által jelölt három fő közül a választójoggal biró közönség, mig a körjegyzőt a főszolgabíró jelölése alapján a képviselőtestület választotta. Az 1877. évi 22. tc. alapján mindkét helyen megalakították a községi bíróságot, amelynek elnöke a községi biró,távollétében a törvénybiró volt. Az erre vonatkozó szabályrendeletet PelsőJózsa 1882. január 5-én, Alsó-Józsa képviselőtestülete január 7-én alkotta meg. A körjegyzőség egész területét és valamennyi lakosát érintő ügyekben közös képviselőtestületi üléseket tartottak, mig a közigazgatás általános kérdéseit, a kormányrendeleteket a miniszteri utasításokat külön-külön tárgyalták meg, ugyancsak önállóan foglaltak állást a megyei törvényhatóság vagy az alispáni utasítások kérdésében is. A közösen tartott képviselőtestületi ülések székhelye mindenkor Pelső-J ózsa volt, mint a körjegyzőség központja. Korán felmerült az az igény, hogy az elöljáróság nem "függetlenített" - esküdt - tagjai illetményt élvezzenek. Pelső-J ózsának 1881. október 26-án tartott képviselőtestületi ülésén ilyen értelmű határozatot hoztak, azzal a megokolással, hogy a választott előljárósági tagok között "egyik sem vagyonos ember, mert a kézi napszámja után kell megélnie, pedig ha csak egy nap nem dolgozik is, már vesztesége van." Félő,hogy a következő választáskor "kötéllel kell az arra való embereket fogni." Magának a képviselőtestületnek látogatottsága sem volt megfelelő, amit Alsó-Józsa 1881. október 28-án tartott ülésén a biró rosszalólag észrevételezett, elitélve azt a közömbösséget, "mellyel a községi képviselők hivatásuknak mellőzésével a közügy iránt oly nagy érdektelenséget tanúsítanak". Ezt a bírálatot máskor is megismételte, többek között FelsőJózsának testületi ülésén, 1883. február 22-én, amikor felhívta a képviselőtestületi tagokat, hogy "több érdeklődéssel legyenek saját ügyeik iránt". Ugy látszik, a lakosságot legjobban érdeklő izgalmas ügyek megbeszélése nem a testületi üléseken történt, ezért azok többször közönybe fulladtak. Amikor sorsdöntő kérdések merültek fel, a tagok általában mindnyájan megjelentek. Ilyen közérdekű ügynek minősült az a tárgyalás, amely a két kisközségnek egy nagyközséggé való egyesítésével foglalkozott, E célból az alsó-józsaiak egyes képviselői az együttes tárgyaláson, 1882.