Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

IV. Nagy Mihály: Új Józsa születik 1950-1971

lejárón, a. Szondi- és Vendég utcákon. A. lakosság közül kiemelkedő munkát végzett: Perenczi Mihály, Iglai András, Kungler István, Szabó Sándor és Simon János. 25 db-bal bővült a közvilágítási lámpahelyek száma, befejezést nyert a sportöltöző építése, villanyhálózatot kapott a Pürst Sándor és a Kiskert utca, nyilvános telefonállomás létesült Alsó—Józsán, Gyökös Ferenc fodrász kisiparosnál. Felső-Józsán az óvoda bővítésére került sor. 1959-ben a község utcáinak nagy részét névvel látták el, s uj házszámozási rendszert vezettek be. Előzőleg ugyanis a községben ahány telek, annyi volt a házszám is, vagyis 1178-al végződött a házszámozás. Ez még a közigazgatási egységgé való szervezés idejéből maradt meg, illetve fejlődött tovább. Január hónapban szűnt meg a munkaviszonya Hűse Bálint vb. elnöknek. Nagy Mihály tanácstag 1959, július hó 3-án került a Végrehajtó Bizottság élére. Több alkalommal felvetődött a párt 1957. évi februári ülésén hozott határozatainak végrehajtása, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdése. Mélyreható elemzés történt az átszervezés módszerével kapcsolatban, s az az álláspont alakult ki, hogy nem kell erőltetni a tsz szervezést, mert a munkás-paraszt szövetség lazulásával, a termelés visszaesésével jár, illetve csökkenteni kell a parasztság jövedelmét, és akkor kénytelen lesz a közös utat választani. Ezek az álláspontok csak részben voltak helyesek, s különösen a parasztság jövedelmének csökkentésével kapcsolatos elképzelések még az előző időszak tsz szervezési módszerének maradványa volt. A gyakorlati végrehajtás során ezek a hibák jórészt kiküszöbölődtek. Elgondolás volt még egy dohánytermelő és egy málnatermelő szakcsoport megszervezése. Végül is 1959. decemberétől 1960. január közepéig 245 gazdálkodó választotta á nagyüzemi termelésben való részvételt, különösen azok, akiknek Debrecen határában volt földjük, 776 kh-al léptek be a Debreceni "Január 1" termelőszövetkezetbe. A mezőgazdaság átszervezésének idején sem állt a községfejlesztés munkája. 19^0-ban az Ady, Vasvári-, Pásti-, Kossuth utcákon készült el a villanyvezeték. Az 1/1960. tanácshatározat tovább bővítette a fejlesztés anyagi alapját. A tételes községfejlesztési hozzájárulást 300.Ft.-ban állapította meg. Elfogadta a község első egyszerűsített rendezési tervét és több intézkedést tett ennek érdekében. Lezárta az úgynevezett "füaljakat", amelyek a kertek végében gyalogos közlekedés céljára keletkeztek, akkor, amikor még szőlőskert volt a község telephelyén. Ebben a gazdasági évben több tulajdonos elhanyagolta szántóföldjének müvelését, nem készítette elő a talajt, nem végezte el a növény-