Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

IV. Nagy Mihály: Új Józsa születik 1950-1971

érintő nagyjelentőségű témákkal. Ebben az időszakban a tanácstagok önbizalma, hozzáértése érződik ki a jegyzőkönyvekben rögzitett vitákból. A rendezvényeken mind több vendég jelent meg, ami az államhatalom és a lakosság közötti kapcsolat erősödését jelezte. Ilyen helyzetben került sor az 1954. évi X. törvény - a második tanácstörvény - kihirdetésére és ennek alapján a tanácstagi választásokra. A törvény az előbbihez viszonyitva a demokraükus államvezetésnek, a tanácsok továbbfejlesztésének több uj vonását testesítette meg. Eddig lista alapján választották a tanácstagokat, mig akkor egyéni választókerületekben a kerület lakossága jelölés utján választotta megbízottait. Az uj tanácstörvény a póttanácstagi választást megszüntette. A Járási Tanács Józsán 50 tanácstagi választókerületet hagyott jóvá, igy 1954. november 28-án 50 tanácstagot választott a lakosság. Egyben megválasztotta a Járási és a Megyei tanácstagokat, valamint az országgyűlési képviselőket is. Az alakuló tanácsülésre december 4-én került sor a községi kultúrházban. Törli Gábor korelnök az MDP terüleÜ pártalapszervezet titkára vezette le az ülést. A javasolt végrehajtó bizottsági tagokat a tanácsülés nem fogadta el és hosszú vita után az alábbi tanácstagokat választották a testületbe: Béres József, Mező György, Kokas Sámuel, Dobi Lajos, Fülöp Lajos, Takács András, Pálfi Sándorné. A Végrehajtó Bizottság pedig Kokas Sámuel vb. elnök, Béres József vb. elnök helyettes és Pálfi Sándorné vb. titkár személyében választotta meg tisztségviselőit. A tanács további bizottságokat szervezett: oktatási- népművelési, egészségügyi és szociálpolitikai, mezőgazdasági- és begyűjtési-, pénzügyi- és községgazdálkodási állandó bizottságokat 7-7 taggal. A választásokat megelőző időben több jogszabály jelent meg a Végrehajtó Bizottságok és a tanácsi apparátus munkájának továbbfejlesztéséről. A választások után lezajlott eseményekből a munka hatékonyságából arra lehet következtetni, hogy a községi tanács és szerveinek munkájában mindjobban előtérbe került a gazdasági szervező munka, a községfejlesztés és a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében. 1955-ben jelent meg a 4. sz. tvr., amely a községfejlesztési hozzájárulás mértékét szabályozta. Ennek alapján a községi tanács anyagi alapjai bővültek. Közvilágítási lámpahely bővítés, napközi otthoni, általános iskolai tantermek számának növelése történt meg és az óvodai férőhely is 12-ről 8 2 főre emelkedett. Nevelői lakás épült, befejeződött a nagy 4 tantermes általános iskola építése, könyvek beszerzése, iskolai