Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

radhat, de a frontról hazatért katonák az eseményekkel nem voltak megelégedve. Igy következett azután be, hogy a körjegyzőnek tudomására jutva, hogy többen el akarják őt távolitani állásáról, inkább önként lemondott /november , 27-én/, bár a képviselőtestület a lemondást ekkor még nem fogadta el. A. Károlyi kormány mint ismeretes nem teljesítette a parasztság legfőbb vágyát, nem volt földosztás, mindössze az uradalom egy részének kisparcellákban való bérbeadása történt meg Józsán, ahol a Harstein uradalomból mértek ki ilyen területet. A forradalom továbbfejlesztéséért folytatott harc fontos állomása volt az 1919. január 2 2-i debreceni tüntetés, amelyen a józsaiak is /31 / nagy számban vettek részt. A tüntetést tulajdonkeppen a Hajdú megyei Szociáldemokrata Párthoz tartozó szervezett földmunkások rendezték a megye élén ott maradt reakciós vezetők ellen, akik megkísérelték egy álszervezet létrehozásával a "Földmives Népszövetség"-gel becsapni a falvak népét, s továbbra is változattanul a maguk érdekében kihasználni a dolgozókat. A nagy arányú demonstrációra a debreceni munkásotthonban, /Margit fürdőnél/ gyülekeztek a földmunkások és előértekezletet tartottak, majd felvonultak a vármegye házához, annak udvarára. Itt többek között felszólalt Bogdács János alsójózsai lakos is, aki a régi rendszer bűneit ostorozta. A gyűlés határozatot fogadott el; 1./ a virilizmus /vagyoni alapon a képviselőtestületbe kerülés/ eltörléséről. 2./ Rásó István kormánybiztos /főispán/ azonnali felmentéséről. 3./ A vármegyei közigazgatás átszervezéséről. 4/ S felhívást bocsájtottak ki, amelyben felszólították a vármegye kisgazdáit, földmunkásait és gazdasági cselédjeit, hogy /32 / saját érdekeik védelmére szervezkedjenek. ' Magában a két községben "intézőbizottságot" hoztak létre,és /33/ ezek irányították Alsó és Pelső-Józsa életét. ' A községeket többször felkeresték a debreceni üzemek munkásai is és népgyüléseket tartottak. Ezek közül a legjelentősebbre négy nappal a nagy debreceni demonstrációt követően került sor Pelső-J ózsán /1919. január 26-án./ Ezen három pontból álló határozatot hoztak: 1. A népgyűlés egyhangúlag kimondta, hogy Toronyai János körjegyző ur eddigi tevékenységét köszöni, de további szolgálatát igénybe venni nem kívánja. 2. Ezért a népgyűlés határozaUlag kimondotta, hogy nevezett körjegyző a községházát tehát a lakását is a jegyzőkönyv kézhezvételétől számítandó kettő héten belül elhagyja és a házat, amelyben lakik, ké-