Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

q kenyérgabonában és 8-tól 30 pengőig terjedő készpénzben állapították .. . , /17/ meg. amitől meg a legjobb munkasok eseteben is tilos volt eltérni. ' ' De nemcsak a háború idején, de, mint jeleztük a válságok utáni rövid fellendülési időszakokban is többször bér maximálást hajtott végre az állam. Így pl. 1935-ban lefékezve az emelkedő munkabéreket a kőmüves-ácsiparban 18-4 2 filléres órabéreket tettek kötelezővé. Érdemes a napi kereset reálértékét is megvizsgálni. Ennek illusztrálására néhány korabeli árat mutatnánk be: 1 kg kenyér 25-32 fillér, 1 kg hus l.-P, 1 kg liszt 40 fillér, 1 egyszobás lakás évi bére 60 pengő. A munkaalkalmak, a bérek, s azok reálértéke mellett az életkörülmények vizsgálata során számos más tényezőt is figyelembe kell vennünk. Feltétlenül beszélnünk kell községünk lakásviszonyairól, tágabb értelemben az egészségügyi és kulturális körülményekről is. 1880-ban AlsóJózsán 204 /lakos 667/ Felső-Józsán 379 /lakos 1676/ ház volt, s ezek 209 illetve 420 lakást foglaltak magukba. Husz évvel később a házak száma az előbbi sorrendben 287 illetve 477. Minőségükre azonban fényt vet, hogy a két községben összesen 17 háznak volt kő vagy tégla alapja, de ezek többsége is vályog fallal rendelkezett. Teljesen vályogból vagy sárból épült 270 illetve 470 ház. A házak nagy része náddal vagy zsúppal volt fedve 249 illetve 398, mig cseréppel csak 13 és 5, zsindellyel 25 és 31 há.".. 7 ház épült /3+4/ téglából és kőből. Ezek elsősorban a középületek voltak, ezek sorába számítottak az 1891-ben épült alsó-józsai református, az 1894-ben készült felső-józsai római katolikus és az 1896-ban felépített felső-józsai református templomok is. 1910-re a lakosság alakulásával párhuzamosan Felső-Józsán a házak száma is csökken 477-ről 438-ra, mig Alsó-Józsán még némi emelkedés következik be. 287-ről 299-re emelkedik a házak száma, tehát a két községben együttesen 27 lakóházzal van kevesebb mint tiz évvel előbb. Ugyanakkor alig javult valamit a minőség, mert még mindig csak kilenc ház épült kőből vagy téglából, s ha emelkedett is a cseréptetős házak száma 61-re, de az épületek 85 %-a nád vagy zsuptetős, 95 %—a pedig tégla alap nélküli vályog vagy sárfalu. Ujabb husz év múlva, 1930-ban az egyesitett Józsán 849 ház van /1910-től mindössze 92-vel több/, s ezek annyiban mutatnak minőségi javulást, hogy közülük 18 készült téglából vagy kőből /2,1%/ téglaalappal rendelkező vályog és sárfalu ház 172 /20,2 %/, de még mindig kőalap nélküli vályog vagy sárfalu ház 642 /75,6%/, Nagyobb javulás tapasztalható a tetőzetnél, mert 417-nek már cserépteteje van, bár még mindig