Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

leggyengébb, messze adatta maradva az őt megelőző jobb adatoknak. A. háborúba vitt nép ujabb vérveszteségét tükrözi a következő 1941-49 közötti periódus, bár ebbe bele kell számitanunk azt a 68 családot is, amely Józsáról 1946. februárjában áttelepilt 284 gyerekkel /8/ együtt a Dunántúlra, hogy ott elegendő földhöz jusson. ' ' ' Az 1869-től eltelt 80 év alatt a járványok, háborúk pusztitása ellenére 1917 lakosról 3912-re, valamivel több mint kétszeresre nőtt Józsa lakó >sága. I/ényegében a gyorsabb lélekszám emelkedés a századfordulólezárult, 1900-al tehát befejeződött Józsának az adott termelési szinten való telitettsége. II. sz. Táblázat Józsa község népességének természetes növekedése illetve csökkenése 1897-191? között Év Születés Halálozás Természetes növekedés és csökkenés ÉV Születés Halálozás Termeszetes növekedés és csökkené: s 189? 188 134 54 1910 141 106 35 1901 147 111 36 1911 146 108 38 190: 143 123 20 1912 155 104 51 1904 170 98 72 1913 149 95 54 190e 121 92 29 J.914 158 93 64 1907 159 101 58 1915 84 86 -2 i9oe 146 93 53 1916 81 87 -6 190« 182 92 90 1917 66 84 -18 A nagybirtok uralmát is megtestesítő kapitalista Magyarország képtelen volt több embert ezen a területen eltartani. Ezzel magyarázható, hogy 1869-től 31 év alatt 1289 fővel, mig 1900-tól 49 év alatt csak 706 fővel nőtt a község lakossága. A lelassulás ellenére 1930-ban igy Is a megye 2 * legsűrűbben lakott települése volt /256,5 fő/ km /, ami azonban részben a határ kicsinységéből is eredt.