Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

I. Módy György: Józsa község településtörténete 1872-ig

Amikor az 1876 : XXXIII. törvénycikkel különböző területű és korábban eltérő jogállású részekből megalakult Hajdu-vármegye, a Szabolcs megyéből idecsatolt kilenc község mellett szintén Hajdú megye közigazgatási egységébe került a már korábban községgé szervezett Alsó- és Pelső-Józsa, vagy más néven J ózsa-Szentgyörgy puszta és szőlőskert. Amig az emiitett kilenc Szabolcs megyei községnek kivétel nélkül az Árpád korra visszanyúló történeti múltja volt, addig J ózsa-S zentgyörgynek mint közigazgatásilag szervezett falunak folyamatos településtörténeti előzményei mutathatók ki. Ennek ellenére nem vétünk a történelmi hűség ellen, ha az Árpád-kori Szabolcs vármegyéhez tartozó Macs / Kismacs, Egyházas Macs, S zentgyörgy / faluban keressük - legalább is területileg - Józsa településtörténeti előzményét. A valamikor erdőkkel még gazdagon boritott, tájilag a DélNyirség homokterületéhez tartozó vidék, melynek a középkor során vizgazdag klímája volt, az ember megtelepedésére több alkalmas részből állt, mint ahogy ma a táj felszíni viszonyait tekintve gondolnánk. Erről a területről a korai bronzkortól szinte folyamatosan kerülnek elő régészeti leletek, melyek tanúsítják, hogy e környék évezredeken keresztül hosszabb-rövidebb ideig, de emberi közösségeknek mindenképpen telephelye volt. Honfoglaláskori és kora Árpád-kori régészeti lelet, melyet a későbbi Macshoz, illetve Szentgyörgyhöz kapcsolhatnánk, eddig ugyanúgy nem került elő, mint ahogy a falunak nincs korai okleveles említése sem. A környező terület tatárjárás előtti településtörténeti viszonyainak vizsgálatából viszont arra következtethetünk, hogy Macs, vagy későbbi nevén Kismacs, melyben a Szent György vértanú tiszteletére emelt templom állott, a XII- XIII. században már megtelepedett volt. Ezt azon kívül, hogy a falu neve is korai - puszta személynévből vált helynévvé az támasztja alá, hogy a mellette fekvő másik Macs / később Nagy macs, Hosszumacs / 1219-ben már említve van, amikor is dobokai várnépek laktak benne. Itt a Mihály arkangyalnak szentelt templom állott. Bizonyosra vehetjük, hogy ez a Macs volt a korábbi település és a XIII. században falukettőződéssel jött létre a Tócó jobb partján a mi Kismacs, később S zentgyörgy egyháza nevü falunk, /l/ A Bihar megyében fekvő és a váradi püspökséghez tartozó Nagymacsot a XIII. század végén Debrecen egyik részbirtokosa, Rofoin bán szerzi meg, és sorsa ettől kezdve a Debreceni Dózsa család,