Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története
- Ill hordta a következőket: "... nem pusztán az iparral foglalkozik, ha csak teheti bérel pár hold földet, s jár tengerit kapálni olykor egész személyzetével együtt, ennek aztán természetes következése, hogy iparüzletét koronként elhanyagolja, s igy a vevők inkább a városba székelő iparosokat keresik fel, s a vidéki iparos, ha tul akar adni elkészített iparcikkein, kénytelen a vásárokat felkeresni, mert otthoni forgalma nem állandó, az ilyen utazás pedig sok kötöttséggel és időveszteséggel járván sok deficittel végződik." Z 60 ' Ami pedig Józsa kereskedelmi életét iUeü, a felszabadulás _____________ / 61 / előttre az apró szatócs üzletek voltak a jellemzőek. ' ' Még 1933-ban is a 20 józsai kereskedőből 16 volt szatócs. Ezek a kis üzletek - mint már az előzőekben részben volt szó róluk - rendszerint italméréssel is foglalkoztak, más esetben dohányárusitással vagy egyéb kiegészítő kereskedői tevékenységgel is. A század elején marha és lókereskedők is éltek a faluban, de 1910 után helyüket a baromfi és tojás, gyümölcs, piadárusok, fakereskedők foglalták el. 1920. szeptember 12-én hozták létre a község lakói a Józsai Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet. 1 üzletrész 50 korona volt és a 175 alapító tag az alakuláskor 437 üzletrészt vásárolt. Az első igazgatóságot: Németh István magánzó, Rózsa László körjegyző, Karla Ödön ref. lelkész, Iglai Mihály és Baráti József kisbirtokosok alkották, akiknek jelentős szerepük volt a szövetkezet létrejöttében. A Hangyának - az egykori alapszabályból idézve - célja "hogy tagjait és hozzátartozólkat a kölcsönösség alapján a nagybani beszerzés előnyeinek felhasználásával olcsó és jóminőségü közszükségleti és gazdasági cikkel ellássa, /62 / tagjainak termelését elősegítse és terményeinek eladását elősegítse." ' ' Néhány év múlva már jelentősen emelkedett az üzletrészek száma, a gazdasági világválság alatt azonban sokan visszaváltották üzletrészeiket és 1939-ig állandóan csökkent a tagok száma, majd a háború végéig újból emelkedett. 2925-ben, a nyereségből 1,300,000 koronát adott a Hangya az iskolaépítéshez, és fennállása Idején sokat tett a község ellátása érdekében. 1947. október 12-i gyűlésen választották meg az utolsó vezetőséget, amelynek tagjai : NémeÜ István, Tokaji István, Füzesi Ferenc, Baraü Lajos, Jónás Sándor id. Lajter György, R Takács Sándor, Nagy János, Virág János volt. Ekkor egy üzletrész 10.- Ft volt. 1947. március 7-én alakult meg a Földműves Szövetkezet és az első igazgatóság tagjai: Radócz István, Kiss László, Molnár Károly, Paragh István, Szilágyi János voltak. A későbbiekben a Hangya beolvadt / 63 / a Földműves Szövetkezetbe. ' ' Az egykori szatócs boltok helyét ma
