Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

konzerválására, adott esetben bővítésére. E magatartások közül az előző következménye volt számos feudáüs csökkevény fennmaradása még a mun kaszervezés területén is pl. a ledolgozási módszer. Az utóbbi törekvésre jellemzőként emlitenénk, hogy a nagybirtokosok poliükai hatalmukra támasz kodva, az első "állami iparpártoló törvényt" /1881. XLIV. tc./ is a maguk . ^ , . , , /41/ javara használtak ki, akárcsak a vasútépítéseket, vasutállamositasokat.' ' A kapitalista jellegű magyar ipar gátló tényezői között említést kell tennünk a szakember hiányról, amit csak nehezen lehetett pótolni rész ben az "örökös tartományokban" a szakmát és szakismeretet elsajátító magyar honosok, vagy az osztrák és cseh tartományokból Magyarországra költözők soraiból. Az eddig felsoroltak együttesen: nevezetesen az ország gazdasági, poliükai kiszolgáltatottsága, a nagyszámú kereset nélküli, de ennek sajátos ellentmondásaként a szakemberhiány, tetézve a feudális nagybirtok szinte korláüan uralmával, lefékezte az ipar területén hazánk kapitalista fejlődését. "Ezek a problémák igen hosszura nyújtották el a magyar gazdasági életnek átmenetét a feudalizmusból a kapitalizmusba, s tulajdonképpen - ha egyre csökkenő mértékben is - sohasem üszütotta azt meg teljesen a feudális maradványoktól. Ez még akkor is helytálló tény, ha el is ismerjük 1867-nek azt a hatását, hogy bizonyos területeken lehetőséget adott a magyar ipar fejlődésére, de a már előbb említett okok miatt ha zánk gazdasági életében mindig jelentős tényező maradt az ipar kézműves /42/ kisiparos jellege. " ' ' Az országos tényezők mellett néhány megyei, hajdúsági problémával is kell foglalkoznunk, mert ezek hatása is kétségtelenül fellelhető községünk gazdasági struktúrájának kialakulásában. Először is maga az egész megye távol esett a kapitalista ipar kialakításához feltéüenül szükséges energia /pl. szén/ és nyersanyag forrásoktól, s ezen a vasút aránylag korai kiépülése sem sokat módosított. Józsa nem rendelkezett olcsó vizi úttal és ez hosszú időre elodázta a kövesutak kiépítését, pedig a megfelelő szállítási körülményekre is szükség lett volna az előrelépéshez. A földrajzi tényezők sorában kell említést tennünk a szomszédos településekről, elsősorban Debrecenről. A gazdaságilag viszonylagosan fejlett Debrecen közelsége /6-7/ km,/ bénitólag hatott a helyi ipar kialakulására. A termeivényeiket a közeü nagyváros piacára szállító józsaiak, ipari áruszükségleteiket is ott szerezték be. "A nagyváros alatÜ település" jellege ugyan előnyöket is rejtett magában /pl. zöldség, gyümölcs