Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 19. Debrecen, 1972)

É. Kiss Sándor: A hajdúhadházi „Ócska” templom

É. Kiss Sándor A hajdúhadházi ócska" templom A mai hajdúhadházi neoromán stílusú kéttornyos templomot, amelyet Szkalniczky Antal pesti építésztanár tervezett, s Vecsei Imre debreceni építési vállalkozó épített, 1873. január 1-én avatták fel, és vették használatba. Annak előtte a hadházi református gyülekezet abban az öreg templomban tartotta istentiszteleteit, amelyre már csak a mai nyolcvanévesek és a még idősebbek emlékeznek. Ők még látták, mert 1896-ig állt. Akkor bontották le. Először csákánnyal próbálkoztak, ez azonban az évszázados kőfalakhoz gyenge szerszámnak bizonyult. Végül is szétrobbantották. Hogy milyen volt míg állt, megmutatja a Vasárnapi Újság 1858. július 11-i számában közölt s itt is látható rézkarc, amely a még teljes épségben meglevő templomról készült, s megbízhatóan adja vissza e régi műemlék szépségeit. ,,Régi templomunk, amely ezen most épülendőtől mintegy 300 lépésnyire északnyugoti irányban több utcák összejövetelénél középen egy minden oldalról felemelkedő dombon fekszik, mikor épülhetett, nem tudjuk", írja Bartha Mihály lelkipásztor 1872. augusztus 18-án kelt emlékiratában, melyet az új templom déli tornyának gombjában helyeztek el. A nevezett dombon ma a volt Ref. Elemi Fiúiskola, a mai Földi János Altalános Iskola nyugati épülete áll. E domb magasságát érzékelhetővé teszi, hogy róla akkor a keleti és déli oldalon 30-30 lépcsőfok vezetett alá. A templom fekvése nyugat-keleti irányú, s nyugati végén volt a torony. A templom és torony építésének idejét Bartha Mihály a XII-XIII. századra teszi.

2 Takács Ede A Hajdu-Hadházi egyház című cikkében' megállapítja: építési modora szerint a XV. században keletkezhetett. Zoltai Lajos kutatásai kétségtelenül bebizonyították, hogy Takács Ede következtetése helyes'

1 (1. kép). Hadház ebben az időben két család birtoka. Kisebbik része a Debreczeni család utolsó férfi tagjának, Lászlónak holta után 1405-1429 közt leányai, Zsófia és Katalin kezével a Csaholyi és a Telegdy családra szállott; a másik, nagyobbik részében pedig a Gút-Keled nemzetség egyik ága, a Dobi család uralkodott, amelynek Hadház ősi birtoka volt.

0 1 Az ócska melléknevünknek ebben a szókapcsolatban nincs rosszalló jelentése. Mint az új antonim, ellentétes jelentésű, kiemelő, hangsúlyozó szópárja szerepel. Attól kezdve, hogy az új templom felépült, a régit ócskának nevezték. 2 Bartha Mihály .- A hajdúhadházi ref. egyház emlékirata 1872. augusztus 17. A hajdúhadházi ref. egyház levéltára. A továbbiakban Emi. 1872. 3 Vasárnapi újság 1858. július 11. A továbbiakban VU. 4 Zoltai Lajos: A hadháziak templomot építenek. Hajdúhadházi Lapok 1925. december 13. A továbbiakban HL. 5 Zoltai: HL. 1925. dec. 13.