Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 19. Debrecen, 1972)

Rácz István: A hajdúkerület 1790. évi követi utasítása

fekvő summának letételével lehető vissza váltásoknak jussa (facultas veluendi) az olyan belső telekek birtokosainak, az már el mult el adásokra nézve, melyek ti. ezen statútumnak erejében lételekor véghez mentek, továbbra is meg hagyatik, következésképpen meg engedődik, hogy az olyan telek után való földek, melyek az előtt adódtak el, az el adónak ezen statútum ereje szerént a vissza válthatásnak jussa sem maradott, a rajta fekvő summát le téve vissza válthassák : ugy mind azáltal, hogy valakik az emiitett statútum szerént az ilyetén telek után való földek vissza váltása eránt praetensiot tartanak, azt ezen statútum el töröltetése publicatiójának napjától fogva számlálván, egy esztendő és egy nap el forgása alatt a rend szerént való törvény szék előtt bé jelentsék, avagy pedig akár mi más szokott módon az eránt meg hallgattassák magokat. A következendő időre pedig eő Felségének az a kegyelmes akarattya, hogy a meg irt statútum, mely külömben is a privilégiumukon nem fundáltatik, ennek utánna az örökre lett el adásokra (perennalis venditiokra) nézve egészen eltöröltessék és egyszersmind meg határozta eő Felsége : hogy ennek utánna az olyatén földeknek el adásában, vevésében tsupán tsak azokat a fel tételeket kell tekéntetbe venni, a melyek szerént az adó és vevő az el adott jószágoknak ki válthatósága vagy ki nem válthatósága eránt egy mással meg edjeztek. A kiválthatás jussának pedig a királyi városok példája szerént egy esztendő és egy nap múlva semmi helye ne legyen. 3- 0. Ellenbe kegyelmesen rendelte eő Felsége, hogy akármely más földek, melyek ámbár a város határain vágynak, de nem telek után tartozó földek, akár belső telekes gazda, akár külső inquilinus vette legyen azt meg, mind azok a mostani birtokosnál meg hagyattassanak. 4- 0. Azokra a földekre nézve továbbá, melyek az 1787. esztendőben az inquilinusoktól el vetettek és a melyeket az inquilinusok tsak szabad akaratból bizonytalan időre és a vissza vételeknek nyilvánosságosan kitett fenn tartása alatt, minden pénz nélkül vettek volt által, tehát az illyetén földek, eő Felsége mostani kegyelmes rendelése szerént is, az elmúlt időkre nézve az 1787-dik esztendő 25. Junius költ kegyelmes resolutio mellett meg hagyatik. 5- 0. Ennek utánna pedig minden birtokos a maga földeit belső telekkel edjütt vagy nélkül darabonként is, minden házas, füzes lakosnak, akár örökös hajdú, akár pedig inquilinus legyen, az a maga tetszése szerént el idegenítheti, egyéberánt pedig az illyetén adásba, vevésbe a visszaválthatásnak jussára való nézve ennek utánna a telek után vagy nem telek után való földek között semmi külömböztetés ne légyen, hanem a mellett marad, a mint oda felyebb vagyon rendelve. ó-ó. A mely majorság földei pedig a városoknak vágynak, azok a királyi városok példája szerént, minden meg külömböztetés nélkül, hogy belső telekes vagy kivül a városon lakó gazda veszi-é meg, kótya vetyén el adattassanak, ugy nem külömben azok a szükség felett levő közönséges földek is, a melyek a határ mi voltához képpest ne talán tán haszonra vehetők lehetnek, el adattassanak: az ezekből bé vejendő pénz pedig a városoknak javára és fő képpen a közönséges adósságoknak le fizetésére fordíttassék. 7-0. Az árendában vagy zálogban birattatott földjei pedig a városnak egy átalyában közönségesen használtassanak és rész szerént közönséges legelőnek vagy lovak tenyésztésére fordíttassanak, rész szerént pedig a szűkölködő lakosok között, még pedig azok között az inquilinusok között, a kiktől 1777-ik esztendőben a földek el vétettek; esztendőként a város cassájába bé fizetendő illendő fizetésért szántó földek osztassanak ki, és ezek mind addig, mig az illye-