Dankó Imre szerk.: A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete (Pécs) és a debreceni Déri Múzeum együttes tájkutatsái tudományos ülésének előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 17. Debrecen, 1972)
Szita László: Regionális ipartörténeti problémák
latos tényezők vizsgálata. Ezek elemzése nemcsak a történettudománynak, közelebbről az ipartörténetnek, hanem a decentralizációs koncepciójú iparpolitikának is hasznára válhatnak. Adott termelési ágazatban üzemi telepítéseknél vagy fejlesztéseknél Léhát hasznosítható a termelési ágazat regionális szintű bemutatása, áttekintése. Különösen akkor, ha ez az áttekintés napjainkig terjed, továbbá ha a regionális szintézist hazai összehasonlítással is módunk van bemutatni. Az eddigiekben az egyes üzemek történetének feldolgozásánál, de a regionális keretekben előfordulható különböző iparágak fejlődésénél is a komplexitást hangsúlyoztam. A technológiai és technikai összefüggéseket a komplexitáson belüli fontosság hangsúlyozása végett emeltem ki. Hasonló céllal a komplexitást nem tévesztve szem elől, végezetül még egy összefüggésre kívánnék rámutatni. Az indusztriális fejlődés egy-két szociológiai szempontját kívánom megemlíteni. Pontosabban: regionális szinten, melyek azok a társadalmi problémák, amelyeknek vizsgálatát az iparfejlődésével szorosan együtt szükséges vizsgálni. Ezek a következők: 1. Az ipari népesség számarányának, a gyári munkásság létszámának alakulása területi, iparágazati megoszlásban. 2. Az ipari népesség, a gyári munkásság strukturális változása. A nagyipari típusú munkásság kialakulása és fejlődése a területen. 3. Az ipari népesség, a gyáripari munkásság származása. (Falusi, kisipari, külföldi, nemzetiségi stb. szempontból.) 4. Végezetül a gyáripari munkásság helyzetének alakulása. Az adott gazdasági, technikai tényezők szoros együtthatásában a munkásság életszínvonalának alakulását tartom fontosnak vizsgálni. Mellőzve a tapasztalható sematikus és illuzórikus felfogást. A munkásság helyzetének megrajzolásánál egzaktabb módot tartok szükségesnek alkalmazni. Az elmondottak a következőkben summázhatok: adott terület ipartörténeti összefoglalásánál alapvető feladatnak tartom, hogy a táj ipari fejlődését jellemző nagyipari üzemek történetét (esetünkben jelentős részben megtörtént) „üzemtörténeti mélységben" szükséges tisztázni. Ezzel a jelenlevő iparágakban az ezekhez rendeződő objektumok legfőbb technikai, technológiai és szociológiai kérdései tisztázhatók, s a terület gazdasági fejlődésébe az iparfejlődés szervcsen beépíthető. Az iparfejlődés a terület kapitalizmus kori és szocialista fejlődésének egyik legközpontibb tényezője. Az általános ipari fejlődés mellett a terület népességének strukturális átrendeződését is magába foglalja. Ezért ennek területi szinten a korábban elmondott szempontok figyelembevételével igen fontos szerep jut ipartörténeti kutatásunkban. Fontos probléma, hogy a feldolgozó munka során a történeti képbe beépüljenek azok a jelenségek, amelyek a gyakorlati élet számára figyelembe vehetők.
