Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák

A megyei jogú városok költségve részaránya — beruházások nélkül — a H hozzájárulás [nt alakult : E V 1961 1962 1963 1964 1965 (Az állami hozzájárulás részesedése évi^P^z ç növekszik.) Debrecen városban a bevételek némely^ ^. $ődést mutat. A működési bevételek 10,3 százalékkal, a szövetk^A^* befizetések 78,7 százalékkal, a magánosok befizetései 4 száza 1 ckka•Kveked

tek a tárgyidőszak alatt. Legdinamikusabb a szövetkezeti be^ütések növekedése. Ezek tudtak lépést tartani a kiadási előirányzat emelkedésével. A költségvetési bevételek részesedési arányának csökkenését legjellemzőbben a tárgyidőszak első és befejez'ő évének egybevetése mutatja. (3. sz. melléklet) ö = 100% Bevételi forrás 1961 1985 Működési bevételek 15,8 11,3 Vállalatok befizetései 50,5 14,9 Szövetkezetek adói 10,6 12,9 Magánosok adói 10,7 7,5 Összes helyi bevételek 86,9 46,6 Állami hozzájárulás 13.1 53,4 A szövetkezeti befizetéseket kivéve valamennyi helyi bevétel részesedése jelentősen csökkent, ugyanakkor az állami támogatás részaránya több mint négyszeresére emelkedett. Az 1. sz. melléklet azonban azt is mutatja, hogy a vállalatok befizetéseinek nemcsak részaránya, hanem tömege is csökkent. Ez a tény — a helyi körülmények ismerete nélkül — rendkívüli módon meglepő. A vállalati befizetések ugyanis a költségvetés legdinamikusabb bevételeit képezik. Ezek ti. olyan bevételek, amelyekre a legbiztonságosabban lehet építeni, s amelyek növekedése — éppen a termelés és termelékenység növekedése miatt — évről évre bekövetkezik. A vállalati befizetések csökkenése Debrecenben először 1963. évben, majd másodízben — s ekkor zuhanásszerűen — 1965. évben következett be. A végrehajtó bizottság jegyzőkönyvéből kiderül, hogy ekkor jelentős vállalati átszervezések történtek. Ugyanis 1962. évben átadta a városi tanács a sütőipari vállalatot, majd 1964-ben a kereskedelmi és vendéglátó vállalatot egy másik irányító szervnek. A vállalátok átadása — látszólag — nem okozott problémát a költ-