Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák

A változásokból a tanácsoknak sem előnyük, sem hátrányuk nem származhatott. Az országgyűlés ugyanis évről évre felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a jogszabályi változásoknak megfelelően a tanácsok innen származó többleteit elvonhatja, illetve bevételi kieséseiket az állami hozzájárulás megemelésével pótolhatja. A felhatalmazások alapján kialakult az a gyakorlat, hogy a tárgyév második felében, amikorra már a jogszabályi változások megtörténtek, amikorra az első félév tényadatai rendelkezésre álltak, a PM újból megállapította a tanácsok bevételi terveit, s hozzáigazította ehhez az állami hozzájárulás összegét is. A tapasztalatok azt mutatják (6—7. sz. grafikon), hogy a tényszámok még ettől a tervidőszakban kialakított tervtől is eltértek. A működési bevételek — elvileg — már a költségvetés készítésekor megközelítő pontossággal tervezhetők. A városi tanácsnak mind a tervezés időszakában, mind a teljesítés számbavételekor a legközvetlenebb érdeke ehhez a bevételi forráshoz fűződik. A saját, vagy ahogy másképpen nevezik, működési bevételek kihatással vannak a költségvetés kiadásainak nagyságrendjére is. Ha ugyanis a tanács a tervezés első stádiumában, a költségvetés készítésekor az irányító szervek által leadott működési bevételnél többet tervez, ott a többlettel a tervezés során kiadásait növelhette. A tanácsok tehát elsődlegesen abban voltak érdekeltek, hogy működési bevételeiket, valamint az együttesen kezelt adóbevételt — amelyre ugyanez a szabály vonatkozik — az irányszámnál magasabban tervezzék meg, mert ennek gyümölcse nyomban hasznosítható. 1.2 A tanács bevételeinek forrása, dinamikája, érdekeltségi rendszer A tanácsi költségvetés a Magyar Népköztársaság költségvetésének része! Évenként a költségvetési törvény szögezi le, hogy melyek lesznek a tanácsi bevételek forrásai [pl. az 1965. évi I. tv. 7. § (2) bek. s—

h pontjai]. A törvény melléklete a II. ötéves terv időszakában a bevételi forrásokat a következő főbb csoportokra osztja: Vállalatok nyereségbefizetése Működési bevételek. Állami adókból való részesedés Együttesen kezelt adók Termelőszövetkezetek és magánosok forgalmi adója Tanácsi vállalatok forgalmi és illetményadója Kisipari szövetkezetek adója Földművesszövetkezetek adója Állami hozzájárulás: Beruházások fedezete Egyéb. Mindezekből látható, hogy a megyei jogú városi tanács költségvetésének bevételei részben helyi, részben központi forrásból származnak úgy, hogy az állam az őt megillető bevételek egy részét átengedi a tanácsok számára.