Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

biztosra vehető, hogy a szőlő örök tulajdonú volt a nyilasosztás szó pedig csupán a néhány évtizeddel előbbi korhoz kapcsolódó szokást őrzi. Egy gazdának általában két nyilas földet volt szokás adni Balogh L: Ethn., 1955, 118. 1. 28. HBmL., Hajdúdorog. Közgyűlési és tanácsülési iratok 1677—1779 (V. A. 101/d. 1.); Kisebb haszonvételekre vonatkozó számadási iratok 1775—1847 (V. A. 105 d. 2.) 29. Wellmann /.: Határhasználat i. m. 367. 1. 30. Wellmann I. : i. m. 356. 1. 31. Ralamb Kolos svéd követ 1658-ból való tudósítását idézi Herpay Gábor: A hajdúság története H. n. 1940, 105. 1. 32. A szilaj tartásról: Györffy ]..- Magyar nép, magyar föld i. m. 166—176. 1.; Balogh 1.: Ethn. 1954, 445. 1.; Varga Gyula: Kismarja. Egy szabad paraszt község a feudalizmus bomlásának időszakában. Agrártörténeti Tanulmányok Bp., I960, 94—95. 1.; Poór ].: i. m. 32. I.; Balogh!.: Hajdúság i. m. 121—124., 133. 1.; az akolkert fejlődéséhez még: Wellmann I.: Határhasználat i. m. 364. 1. 33. Rácz 1-: A hajdúk a XVII. században i. m. 161. 1.; HBmL. Városgazda számadási iratok (V. A. 105/c. 1.) 34. HBmL. Hajdúdorog. Közgyűlési és tanácsülési iratok 1677—1779 (V. A. 101/d. 1.); Városgazda számadási iratok (V. A. 105/c. 1.) 35. HBmL. Hajdúdorog. Közbirtokossági jegyzőkönyvek 1833 36. HBmL. Hajdúdorog. Prot, delib. 3. cs. 397, 493. 37. HBmL. Hajdúdorog. Prot, delib. 3. cs. 48. Vö. Balogh I.: A paraszti gazdálkodás és termelési technika, A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában I., Bp., 1965, 371—372. 1. 38. Poór ].: i. m... 20. 1.; Rácz /.: A hajdúk a XVII. században i. m. 39, 143. 169, 174, 1.; Balogh I.: Határhasználat i. m. 72. 1., u. ő: Hajdúság i. írt. 44—46. 1. 'i9. Szeneire y István: A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. Db., 1957; Balogh I.: Hajdúság i. m. 49. 1. 40. HBmL. Hajdúdorog. Közgyűlési és tanácsülési iratok 1677—1779 (V. A. 101/d. 1.); Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556—1767 Bp., 1969. 303. Il Rátz A hajdúk a XVII. században i. m. 150. 1. n.Rác

z /..- A hajdúk a XVII. században i. m. 176—177. 1. 398, 2 köböl gabona 500,2 köböl abrak, 149, 17 mázsa hús. 42. Rácz I.: hajdúk a XVII. században i. m. 146. 1.; Varga /.: i. m. 301. 1. 43. Herpay Gábor: Nemes családok Hajdú vármegyében, Db., 1926, 20. 1.; Poór J.: i. m. 50—52. I. ; Rácz A hajdúk a XVII. században i. m. 28. 1.; u. ő.: Hajdútelepítésck — és kiváltságolások, A hajdúk a magyar történelemben, Db., 1969, 51. 1.; Balogh I.: Hajdúság i. m. 36, 58—59. 1. 44. Poór ].: i. m. 52. 1.; A népesség-mozgalom részletes vizsgálatát e kötetben Dávid Zoltán végzi el. Itt csupán a lakosság számának a mezőgazdaság szerkezeti változásaira gyakorolt hatását kerestük. — Az eredeti hajdúk társadalma a XVIII. század első harmadában bomlásnak indul. A társadalmi átalakulás egyik lényeges eleme a jobbágyok soha meg nem szűnő áramlása a haj du városokba — Balogh /.,- Hajdúság i. m. 59. 1. 45. Kolosvári Sándor—Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye III., Bp., 1855, 524—525. 1. 46. Poór J.: i. m. 46. 1. 47. U. ő.: i. m. 50. 1. 48. HBmL., Hajdúdorog. Közgyűlési és tanácsülési iratok W77—1779. (V. A. 101/d. 1.) 49. Veliky János: Hajdúdorog határhasználata a XVIII—XIX. század fordulóján, Magyar történeti tanulmányok I., 1967, 27. 1. 50. Balogh l. : Hajdúság i. m. 57. 1. 51. HBmL. Hajdúdorog, Prot, delib. 3. cs. 502. 52. V. ö. Balogh /..- Ethn., 1955, 108. 1. 53. HBmL. Hajdúdorog. Prot, delib. 3. cs. 497. Hajdúdorog közbirtokossági jegyzőkönyvek 1838— 1842. Az árendált földek kiosztásakor 1769. nyilas után 4196,15 rfrt-ot szedtek be. 54 HBmL. Hajdúdorog, Végrendeletek 1740—1823, 1815 u o., Prot, delib. 3. cs. 398. 55. HBmL. Hajdúdorog. Városgazda számadási iratok 1677—1779. (V. A. 105/c. 1.); u. o. Ha) dúdorog Conscriptio Possessionum 1829—1830 (V. A. 107/a. 7.) 56. A szabadparaszti fejlődés gazdasági és társadalmi viszonyait elemzi Varga Gyula i. m. ; Poór J.: i. m. 53. 1. ; az erős és korai differenciálódás komoly szociális ellentétet eredményezett Dorog és a többi hajdúváros társadalmában. L. erről Komonyi Lászlóné: A „Doró lárma" 1822— 1824, Db., Balogh L: Hajdúság i. m. 60. 1.; a hajdútársadalom összetételére és tagozódására Balogh I.: id. munkája 85—87. 1. említi: ,,az első osztályba tartoznak azok, akik fájdalmasan érzik jogaikon a beköltözöttek által elkövetett sérelmeket. . . A második osztályba tartóz-