Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

JEGYZETEK 1. Wellmann Imre: Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században, Agrárcörténeti Szemle 1961, 359. 1. 2. Györffy István: Magyar nép, magyar föld, Bp., 1949, 159. 1. 3. Takács Sándor: Rajzok a török világból II., Bp., 1915, 31—54. 1. A. Györffy I.: i. m., 158, 161, 199. 1.; Rácz István: Hajdúszoboszló önkormányzata a XVII. század ban; Déri Múzeum Évkönyve (DMÉ) 1958—59, Debrecen, 1960, 86. I. 5. Dorogon 1572-ben 70 adófizető lakott — Velics—

Kümmerer: Magyarországi török kincstár, defterek I., Bp., 1886. 217. 1. 6. Vasárnapi Üjság 1859. január 16. 7. Györffy I.

: i. m., 161. 1. 8. Hofer Tamás: A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez, MűveHség és Hagyomány I—II., Db., 1960, 334. 1. 9. Györffy I.: i. m., 161. 1. 10. Györffy /..- Magyar falu, magyar ház, Bp., 1943, 86. 1. 11. Szabó István: A középkori magyar falu Bp., 1969, 153—154. 1. 12. A kertes települések eredetéhez: Györffy I.: Magyar tanya, Földrajzi Közlemények 1937, 4—5. 70—93. 1.; Majlat Jolán: Égy alföldi civis-város kialakulása, Bp., 1943, 10 18. 1.; Márkus István: Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII—XVIII. században, Kecskemét, 1943, 31, 64, 124. 1.; Makkal László: A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései. Kelemen Emlékkönyv, Kolozsvár, 1957, 465. 1. — a török korr megelőző adat a mezei-kert meglétéről Pest megyében, Hofer T.: i. m., 335. 1. — a kettős beltelek rendszerű gazdálkodás ,, . . . a különböző tájak eltérő megvalósulási formáin keresztül is — valamely közös örökség hatásáról tanúskodhat"; Wellmann I.: Határhasználat az Alföld északnyugati peremén a XVIII. század első felében, Agrártört. Sz. 1967. 363—375 1. 13. Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város történelme II., Db., 1870—71, 325—326, 631. 1. 14. Rácz A hajdúk a XVII. században, Db., 1969, 196. 1. 15. Balogh István: Határhasználat Hajdúböszörményben a XVIII. században. Ethnographia, 1955, 109. 1. 16. Komáromy András: A szabad hajdúk történetére vonatkozó levéltári kutatások Bp.. 1898, 72. f.; Györffy I.: Magyar nép, magyar föld, 166. 1.; Balogh /.; Ethn., 1954, 446—447. 1. — A XVII. században a nagy határ és a kis népesség miatt bizonyosra vehető a legelőváltó gazdálkodás ; a XVIII. század elején „Ita ut prima tribus quattuor et ultra annis continua serié usuantcs candem in prata, hoc vero in agros convertantur. . ."; Poór János: A hajdúvárosok gazdasági és társadalmi helyzete, Db., 1967, 37. 1.; Rácz !•• A hajdúk a XVII. században, 196—197. 1.; Hajdú-Bihar megyei Levéltár (HBmL) Közgyűlési és tanácsülési iratok 1677—1779 (V. A. 101/d. 1.) 17. Balogh I.: Ethn. 1955, 99—102. 1.; Poór /.: i. m., 38. 1.; Rác

Z 1.: A hajdúk a XVII. században, 195. 1. — távolabb eső részeken vad talajváltö rendszer, közelebb szabályozott talajváltó rendszer érvényesült. 18. Zoltai Lajos: A mai Hajdúvármegve története 200 évvel ezelőtt, Debreceni Képes Kalendárium 1911, 67. 1. 19. 1715—20-ban az összeírok úgy nyilatkoznak, hogy az ősziek alá — a gabonaszükséglet növekedése és a föld kimerülése miatt — minden harmadik—negyedik esztendőben kétszer szántanak. Poór J.: i. m., 38. 1., HBmL, Hajdúdorog. Közgyűlési iratok 1779—1817. (V. A. 101/d. 1.); Balogh I.: i. m. (Hajdúság), 54—56. L; uő: i. m. (A hajdúk a XVIII. században), 71. 1. 20. HBmL, Hajdúdorg. Prot, delib. 3. cs. 104. 222—23. 21. Veltky János: Hajdúdorog határhasználata a XVIII—XIX. század fordulóján Ácta Univcrsitatis Debrcceniensis De Ludovico Kossuth Nominatac Series Historica, Db., 1967, 33., 38. 1. 22. Rác

Z /.: Hajdúk a XVII. században, 161. 1. 23. HBmL. Hajdúdorog Városgazda számadási iratai (V. A. 105/c. 1.) 24. Rácz L: A hajdúk a XVII. században, 196. 1.; HBmL. Hajdúdorog, kisebb haszonvételekre vonatkozó számadási iratok 1775—1847 (V. A. 105/d. 2.) 25. HBmL. Hajdúdorog. Közgyűlés és tanácsülési iratok 1677—1779 (V. A. 101/d. 1.); Városgazdái számadási iratok (V. A. 105/c. 1.) 26. HBmL. Hajdúdorog. Közbirtokossági iratok 1843.; Poór /.: i. m., 34—36. 1. 27. A határhasználati és talajművelési módhoz: HBmL. Prot, delib. 3. cs. 97.; Végrendeletek 1740— 1823; Közgyűlési és tanácsi jegyzőkönyvek 1695—1757, 1839. — a végrendeletekben a hagyatékozó pontosan megmondja a szőlődarabbal szomszédos gazdák számát és nevét. Ezért