Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

nak azok, akik minden elöljáróságnak ellenségei és minden osztatlan vagyont egymás közt felosztani akarják".. . 57. Veliky ].: i. m. 29. 1. 58. Veliky ].: i. m. 28. 1. 59. HBmL. Hajdúdorog, Kataszteri telekkönyv 1881. A kataszteri telekkönyvek történeti forrásértéke a magyar paraszti társadalom kapitalizmuskori fejlődésének vizsgálatában jelentős, az e forrásanyag alapján készült publikációk egy összefoglaló tanulmány alapját képezhetik. Sándor Pál: Rezi község földbirtok-statisztikája a kataszteri felmérések tükrében. Történeti Statisztikai Évkönyv, 1960 ; u. ő. : Ujabb adatok a paraszti földbirtoklás kérdéséhez a XIX. század első felében. Történelmi Szemle 1961; u. ő.: A jobbágybirtok történeti-statisztikai vizsgálatához 1786— 1853, Bp., 1961; Orosz István: Egy borsodi falu birtokviszonyai a jobbágyfelszabadítás után, Acta Universitatis Debreceniensis. . . , series historica I., 1962; u. ő.: Mándok birtokviszonyainak változásai u. o. II., 1963; n. ő.: Differenciálódás és kisajátítás, A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában II., Bp., 1965; Tóth Tibor: Adács község birtokviszonyai 1850—1877. Agrártört. Szemle 1966 ; Simonfyy Emil: Adatok a paraszti birtokviszony vizsgálatához Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után, Agrárt. Szemle, 1969 ; Veliky .]. : Megjegyzések a magyar parasztbirtok kapitalizmuskori fejlődéséhez, Magyar történeti tanulmányok HL, Db., 1970. (kézirat) 60. Balogh L. Hajdúság i. m. 73. 1. 61. Rácz !•: Hajdúk a XVII. században i. m. 192. 1.; Bocskai Kismarja esetében ezt körvonalazta, lásd Varga Gyula id. munkáját. 62. Rácz !•: A hajdúk a XVII. században i. m. 198—199. 1. idézi egyik levelük aláírását, amely a hajdúvárosok közötti kapcsolatra utal; „Universitas septem liberorum oppidorum Hajdonum capitanei in comitatu Szabolcs existentes" — Közigazgatásukhoz: Rácz I.: i. m. 200—201. 1.; Balogh I.: Hajdúság i. m. 63—67. 1.; a közigazgatás fejlődésének kérdéseit e kötet megfelelő tanulmánya világítja meg. A városi közigazgatás kialakításakor Debrecen példája jelentős; lásd Komoróczy György: A városigazgatás Debrecenben 1848-ig, Db. 1969. 63. Rácz !•: A hajdúk a XVII. században i. m. 207. 1.; HBmL. Hajdúdorog közgyűlési és tanácsülési iratok 1779—1817 (V. A. 101/d. 2.) 64. HBmL. Hajdúdorog. Városgazda számadási iratok (V. A. 105/c. 1.) 65. HBmL. Hajdúdorog. Dicalis adószedési és kivetési könyv 1760—65 (V. A. 107/c. 2—3); uo., Városgazda naplója 1768; Városgazda számadási iratok (V. A. 105/c. 1.) 66. HBmL. Hajdúdorog. Kisebb haszonvételek (V. A. 105/d. 2.) Városgazda számadást iratok 1677—1779 (V. A. 105/c. 1.)