Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

vám) és ebből a közigazgatás 'kiadásait és a zálog- hitelügyeket fedezték.'A hét hajdúváros már a XVII. sz. elején harmincadmentességet szerzett a saját gazdaságukban nevelt, vagy Szabolcs-Szatmár megye területéről vásárolt jószágok Kassáig, Eperjesig való szállítására. A dorogi tanács a XVIII. sz. második felében vásártartási jogért folyamodott Szabolcs megyén keresztül a Helytartótanácshoz, amely kérelmet pozitív válasz követett.'

1

'

5 Mindez az erősödő önkormányzat és a kereskedelem fellendülésének a jele. A dorogi városi tanács bevétele általában a következő tételekből állott:

6

* korcsma, mészár: ;k és bolt-árenda, kert és házhelyek díja, kölcsön, termény- és állatkereskedelem (jórészt a város kezelésében levő földről) a szegegyházi árendás föld után, a lakosságtól járó dézsma, időszakonkénti hozzájárulás a lakosság részéről; kiadások: tisztviselők fizetése, városi cselédség konvenciója, katonai kiadások (portió, bcszállásolás), hozzájárulás a kerületi kasszába, a városi vagyon fenntartására, egyéb (élelmiszer, közszükségleti cikkek). A XVIII. század végén, és a XIX. század első felében a város kiadási és bevételi mérlege a következőképpen alakult:

65 Év Pcrccptum (Wfrt.) Erogatum (Rfrt.) 1760 3 353,53 2 807.35 1768 3 423,00 3 389,00 1770 4 275,17 4 282,04 1783 2 293,62 2 301,84 1799 14 928,22 12 469,58 1800 7 441,31 7 724,54 1854 12 139,32 11 403,46 A város birtokában, a fennmaradt inventáriumok szerint a következő ingatlanok (és állat) voltak :

GI! 1836-ban: 1. 270 köblös szántó, 60 köblös kaszáló, fél telek a Szabolcs megyei Szakolyban. 2. 4 bika, 17 ló. 3. A város majorsági kertjében levő gazdái lakhely, istálló, köttetett nádfedelű marhaakol, pelyvatartó szín, városháza, 2 bolt, 2 korcsma, mészárszék, vendégfogadó, 2 iskola, malom. A városi ingatlan értéke, a tanács bemutatott sokéves pénzügyi mérlege, a lebonyolított nagyszabású, többezer forintos hitelügyek, a szintén jelentős kereskedelem mutatják a városi birtok döntő jelentőségét a település gazdasági életében. Érthető tehát, miért lett a legnagyobb birtok — gyorsai nevelkedve a kapitalizmus korában — 1881-re. Dorog határában a kollektív nemesi jogból eredő gazdasági folyamat legnagyobb birtokossá a várost tette. A XV1II-XIX. században az árutermelés erősödésével közel kerültek a haidúvárosok, közöttük Dorog is a mezővárosokhoz. Azonban a merőben parasztpolgári foglalkozás átvállalásával sem lettek hűtlenek hajdúnemesi öntudatukhoz. Hogy fejlődésük soha nem érhette el az igazi mezővárosi színvonalat, az előzőekben kifejtetteken kívül az országrész kedvezőtlen földrajzi és gazdasági körülményeivel magyarázható és nagymértékben köszönhető annak a konzervatív nemesi szemléletnek, amelyet jogaik védelmezése közben, a nemesi osztály felé törekedve önmagukban kialakítottak.