Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

holott névanyaguk nagy többsége magyar volt és egyéb forrásaink is valamennyit magyar nyelvúeknek tüntették fel. Hasonló példákat más megyékből is idézhetnék. — Érdekes még, hogy míg az említett Somogy megyei helységek dűlőnevei erős délszláv nyelvi hatásokat tükröznek, Hajdúdorogon a dűlőnevek is teljesen magyar nyelvűek. 18. Elsőnek hangsúlyozta: Császár E. : A hajdúság kialakulása és fejlődése. Bp., 1932. 13. 1. — Ujabban: Módy Gy.: Polgár és Szentmargita 1484—1612 között. DMÉ 1965. Debrecen, 1966. 141. 1. 19. Barcsa J. : Hajdú-Nánás város és a hajdúk történelme. (Hajdúnánás, 1900.) 51. 1. 20. Nagy S. id. mű. 36. 1. 21. Györffy 1.: Magyar nép, magvar föld c. gyűjteményes kötetében: A hajdúk eredete. Bp., 1943. I. 141. 1. 22. Balogh 1.: A hajdúk a XVIII. században. (A hajdúk a magyar történelemben. Debrecen, 1969. 72. 1.) — Hajdúság c. legújabb művében (Bp., 1969. 44. 1.) becslését 30 000-re csökkentette. 23. Benda K : A Bocskai-kori hajdúság összetétele és társadalmi törekvései. (A hajdúk a magyar történelemben 25. 1.) 24. Rácz I.: A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. 31. 1. 25. Poór J.: A hajdúvárosok gazdasági és társadalmi helyzete (1607—1720). Debrecen, 1967. 44. 1. — Ez az érték az általa számított böszörményi átlag. •— Szoboszlón egy tizedre 16 családot számolt: Györffy I.: Alföldi kertes városok 18. 1. — A katonai keretek átvételéről: Nagy S. id. mű. 28. 1. 26. Boldisár K. : Hajdúszoboszló lovas hadi népe. Debrecen, 1907. 19. 1. 27. 'leves Málnási ö. számítása, aki Szoboszlóra a XVI. század elején 2000—3000 családot, 10 00"Ö —12 000 lelket vett. (Hajdúszoboszló története. Debrecen, 1928. 14. 1.) Nem valószínű, hogy kétszer annyi népessége lett volna, mint Magyarország akkori fővárosának! — Veres Miklós számításai szerint Szabolcs megye közle 200 helységében 1598-ban 35—36/000 ember lakott. Id. m. 28. 1. 28. Bakács I. : A török hódoltság korának népessége. (A Magyarország történeti demográfiája c. kötetben. Bp., 1963. 131. I.) — Szűcs J. : Városok és kézvűvesség a XV. századi Magyarországon. Bp., 1955. 43—44. 1. 29. A privilégium eredeti szövegének első közlése: Sillye G. : Hajdúkerület története 5—14. 1. (Hajdúmegye leírása c. kötetben.) Debrecen, 1882. 30. Rác/ 1.: Hajdútelepítések- és -kiváltságolások. Debrecen, 1969. (A hajdúk a magyar történelemben c. kötetben, 51. 1.) 31. Györffy I szerint nagy részük Bihar megyében az ún. 20 kishajdú városban (Szalonta, Urögd. Szentmárton, Tamási, Harsány, Körösszeg, Kornádi, Vekcrd, Sas, Régëny, Félegyháza, Bagamér, Mikepércs, Bagos, Konyár, Derecske, Berettyóújfalu, Kaba, Sáránd, Tépe) telepedett meg, amint ez az 1626. évi erdélyi országgyűlésen elhangzott. (A hajdúk eredete, id. kiadás I. 142. 1.) 32. A kérdéssel legutóbb Rácz I. részletesen foglalkozott. (A hajdúk a XVII. században, 121—123. 1.) Hangsúlyozza, hogy Thurzó 1616. évi telepítése idején Dorog lakatlan volt és ezt érdekes adatokkal is alátámasztja. Arra ő sem talál magyarázatot, hogy 1605-ben a hajdúk miért nem szállták meg és mi történt 1616—1632 között, letelepültek-e valóban Deli Száva „rác" vitézei? 33. Közreadta : Rácz I. (Hajdútelcpítések- és -kiváltságolások, 57. 1.) 34. A névsort elemzi : Császár E. id. mű 27. 1. Lásd a mellékelt oklevelet. 35. Az 1702. évi összeírás: Hajdú-Bihar megyei lt. IV. A. 502/d. — Az 1707. évi: O. L. Rákóczi szabadságharc lt. V. 2. d. fol. 285—275. 36. Nagy S. id. mű 26. 1. és sokan mások. 37. Barcsa J. id. mű 47. 1. — Poór J. td. mű 20. lapon olvasható: ,,1676-ban Wesselényi Pál kurucai úgy elpusztítják Nánást, hogy tíz esztendei" lakatlan volt. Nánás, Dorog és Hadház lakói 1677ben kétségbeesetten kértek segítséget" ... A két mondat közti ellentétet fel kellett volna oldani! — A pusztulásról szóló adat különben Babocsay Izsák tarcali jegyző emlékirataiból került a Hajdúságról szóló irodalomba. 38. Az összeírást a Szepesi Kamara megbízásából Krucsay János egri kanonok és Kálmánczay István készítette. Akamarának nem volt érdeke a hajdú nemesek számának növelése. — Hasonló meggondolások fölvetődnek a Jász-Kunságról készült Pencz-félc összeírással kapcsolatban is, ahol a szabad jászok és kunok jórészét tudatosan Baranyából (!) bevándoroltaknak tüntették fel. 39. Egy aratrum akkora földterület, amelyet egy négy ökörrel vont ekével őszi és tavaszi gabona alá fel lehet szántani. A Tripartitum szerint 150 királyi holddal volt azonos, ez azonban koronként és területileg erősen változott. 40. Ebben például nemcsak a nemesi udvarházak alkalmazottait, de a jobbágyok szolgáit is felsorolták. Adatait feldolgoztam: Magyarország népessége a 17—18. század fordulóján. (Népességtorténeti forrásaink értékelése.) Történeti Statisztikai Évkönyv 1961—1962. Bp., 1962. 217—257. 1. 41. Ezt két bejegyzés igazolja: „Relicta Martini Hódos militem habet" (Polgári összeírásában) és