Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században
JEGYZETEK 1 A középkori Dorog helyzetet e kötetben M. Nepper Ibolya, Mestcrházy Károly és Módy György tanulmányai ismertetik. Cikkeiken kívül lásd még a Gutkeled nemzetség 1313. évi osztozkodási perében előforduló Durug család-nevet. Vö. Nagy S. : Hajdúhadház története. Hajdúhadház, 1928. 13. 1. — Mint helynév előkerült Komárom és Tolna megyében. (Kisdorog, Nagydorog), Dorog nevű puszta tartozik a Heves megyei Dorogháza községhez és a Tolna megyei Majsához. Valószínű kapcsolata a Dorogma besenyő ncmzetségnévvel, mely helységnévként Borsod megyében maradt fenn. 2. O. L. Kamarai It. Conscriptiones Dicales XLI—XLII. kötet. (Filmtár 1649—1651. sz. tekercsről.) — Valamennyi adatot ezekből merítettem. 3. Szabolcs megye adózó népessége a XVI—XVII. században. Történeti Statisztikai Évkönyv 1960. Bp., 1960. 10—19. 1. 4. Kováts Z. : Somogy megyei községek népesedési viszonyai 1748-ban. Szeged, 1964. (Klny. a Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiből.) 5. Ehhez közelálló eredményeket nyertem a Veszprémi Püspökség 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyveiben levő községi névsorok feldolgozásával. 6. Az 1576. évi névsor teljesen azonos rendben, csaknem ugyanazokat a neveket tartalmazza, mint az 1574. évi, az összeíró valószínűleg egyszerűen lemásolta az előzőt. 7. Például 1572: Rezeg; 1574: Rezeged; 1578: Reszegh; 1588: Rezegi. — 1565: Mazlag; 1578: Mazlagh; 1588: Mazlagi. — Néhány bizonytalan névírás esetében a többféle lehetséges változat közül a gyakrabban előforduló alakváltozatot fogadtam el és a mai névírásnak megfelelően közöltem. (Zwch = Szűcs.) 8. Csak néhány példa: Napkor 1565: Fodor; Szentmihály 1565: Balog, Rácz, Szűcs, Oláh, Szabó, Bodó, Török, Szakmári (Hajdúdorog 1616. évi „rác" katonái között fordul elő); Pród 1565: Pap, Huszár; Szegegyház 1572: Fodor, Nagy, Dorogi, Oláh; Varjas 1572: Kovács Virág, Balog, Huszár, Dorogi, Szűcs, Szabó, stb. stb. 9. Idegen hangzású nevek nagyobb számban csak ott maradtak meg huzamosabb időn keresztül, ahol a más nemzetiségűek a lakosság többségét alkották. Szabolcs megyében ezt egyedül Kcnézlőn tapasztaltam, ahol 1543-ban 60 rác porta mellett csak 2 magyart tüntettek fel, itt valóban valamennyi dikális összeírásban számos jellegzetes délszláv név akadt. (Marko vies, Jaksics, Bakics, Laksics, Hobianics, Herklics, Drsalics stb.) 10. Közreadta Maksay F.: Urbáriumok. XVI—XVII. század. Bp., 1959. 11. Ezeket tehát nem tekinthetjük Dorog állandó lakosainak. Jelenlétükkel egy-egy meghatározott időpontban számolnunk kell, de helytelen eredményekre vezet az a gyakorlat, amely nagyobb időhatárok között valamennyi, akár csak egyszer is felbukkanó névvel, mint állandóan ott élő családdal számol, mert a népességszám megállapításánál túlzott értékeket kap. 12. Még folytathatnánk a dézsmajegyzékekkel, de sok más községgel együtt Dorog adatai ezekből következetesen hiányoznak. 13. Dorog névsorait Hadház, Nánás és Varjas adófizetőivel hasonlította össze Bakács I.: A dikális összeírások c. tanulmányában, 61. I. (Megjelent a Történeti statisztika forrásai c. kötetben, Bp., 1957.) 14. Velics A.— Kammerer E. : Magyarországi török kincstári defterek. Bp., 1886. I. 218. 1. — Egy-két jellemző példa a defterben rosszul olvasott helynevekre: Berod, (Pród); Tétlen (Terétlen); Köblös (?) Derecske és Szovád (Szovát) között; Es (?) — Derecske és Szentgyörgy között; Beszcrön; Barlák; Kis Rába (Kis Rábé) ; Nagy Léte (Nagy Léta) stb. — Föltűnő, hogy a helységeket össze-vissza, a földrajzi adottságok alapján várható sorrendet teljesen felborítva közölte. 15. Veres M. id. mű 16. 1. 16. Karácsonyi J. : A görögkatólikus magyarok eredete. Bp., 1924. 18. 1. Szerinte 1476 és 1481 után kezdték a szerbeket hazánkba telepíteni, Kinizsi Pál, a Jaksity család és más délvidéki birtokosok. Azt állítja, hogy Balmazújváros, Böszörmény és Zelemér rác lakosai 1565-ben vagy 1566-ban átköltöztek Dorog és Varjas községbe, majd a kallói vár alá húzódtak. — A dikális összeírások erről nem tesznek említést, adataikat Karácsonyi nem használta. 17. Györffy I. : Hajdúböszörmény települése.. Föld és Ember 1926. 177—210. I. — Szerinte „Az orosz is olyan gyűjtőnév, mint a rác. A rác jelzőnek Böszörménynél nincs semmi etnikai jelentősége." Dorog népességéről: „Biztosan igen sok magyar lehetett közöttük, mert ellenkező esetben az olyan teljesen görögkatolikus vallású község, mint Hajdúdorog nem magyarosodott volna meg máig sem." — Analógiaként megemlítem Buzsák környékének néhány helységét, amelyek vegyes magyar—horvát népességét az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv tisztán horvátoknak jelezte,
