Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

I. A község településtörténete a hajdúkiváltság előtt

köznépi csoportja is volt a temetőnek, és vele együtt a hozzá tartozó településnek. Ez azt jelenti, hogy Dorog határában a X—

X/. században egy falu volt. Az azonban nem biztos, hogy ez Dorog előzményének tekinthető-e? A pontos választ csak szakszerű régészeti feltárások és terepjárás adhatná meg. Ilajdúdorog-Temetőhegy, bagolyjejes csont botvég Az Árpád-kori Dorogra csak nevéből következtethetjük a XI. századi létét. Dorog neve szláv személynévből származik, de a helynévadás módja magyar. A puszta személynévből képzett helynevek pedig X—XI. századiak.

28 Egyetlen olyan adat van, amely közvetve bepillantást enged a XII—XIII. századi viszonyokba. Ez pedig a Gut-Keled nemzetiség birtoklástörténete. Tudjuk, hogy a Gutkeledek Dorog aliágának e falu volt a központja, illetőleg névadója.

29 Valószínűleg már a XII. század elején vagy már előbb kezükön lehetett Dorog. Ez azt is jelenti, hogy ez előtt a király birtoka volt. A X. századi nemzetségi és birtoklási viszonyok elegendő adat híjján ma még nem kutathatók. Az előkerült régészeti leletekből arra következtethetünk, hogy rangos nemzetség birtoka volt, de hogy mikor és hogyan került királyi kézre, ma még nem tudjuk. Dorog történetének írásos emléke a XIV. századdal kezdődik, és hogy többet tudjunk róla, a földjét régészeknek kell megvallatniok.