Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

III. Politikai szervezet

mcgszervek vezetőit is meghívták, valamint választókerületekből 1—1 választó polgárt is. Az új helyzetnek megfelelően igen nagy jelentőséget tulajdonítottak azoknak a koordinációs megbeszéléseknek, amelyeket a tanács alá nem rendelt szervekkel tartottak. 1968. évben 3 esetben tartottak megbeszélést a tanács alá nem rendelt szervek vezetőivel, ahol a községet érintő problémákat tárgyalták meg. A koordinációs megbeszéléseknek az eredménye lett, hogy a községben több beruházás közös erőforrásból valósult meg. A tanács gazdaságszervező tevékenységének alapját 1968. évben továbbra is a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdítása képezte. A termelőszövetkezetek az új gazdasági irányítás szellemében kezdték az évet és igyekeztek az új irányítási rendszernek megfelelően gazdálkodni, A termelőszövetkezetek irányában kedvezően hatottak azok a közgazdasági ösztönzők, árintézkedések és a hitelezés új módszerei, valamint a felvásárlási árak emelése, amelyek 1968-ban megvalósultak. Kedvező hatást váltott ki az 1967. évi III. és az 1967. évi IV. törvénygyakorlati alkalmazása. A megjelent jogszabályok lehetővé tették a termelőszövetkezeteknek az önálló gazdálkodásra való áttérést, a földtulajdon rendezését, ami összességében a tsz-ek további megerősödését szolgálta. A növekvő gazdasági alapok lehetővé tették, hogy a termelőszövetkezetek 1968. év végére a közepesen gazdálkodó szövetkezetek kategóriájába zárkózzanak fel, és a tagok részesedését biztosítani tudják. A mezőgazdasági termelési ág mellett az ipar vonatkozásában is jelentős fejlődés és előrelépés volt tapasztalható a községben. A községben az ipari termelés 1962-től állandóan növekedett. A Debreceni Ruhagyár 1962. évben létrehozott egy 450 főt foglalkoztató ruhaüzemet. Á ruhaüzem fejlesztésére 1968. évben került sor, amikor is a községi tanács kezdeményezésére a vállalat vezetősége, valamint a megyei tanács úgy döntött, hogy egy új üzemcsarnokot építenek és ezzel lehetőséget teremtenek újabb 300 fő foglalkoztatására. Hasonló kezdeményezés történt a tanács részéről a dohánybeváltó területének hasznosítására is, mivel ezen a területen jelentéktelen létszámot foglalkoztattak. A községi tanács tárgyalást kezdeményezett a Magyar Papíripari Vállalattal, hogy a terület átadásával tegvék lehetővé egy üzem kihelyezését. A Papíripari Vállalat a tárgyalások eredménye alapián a Dohánybeváltó területet megvásárolta és az üzem telepítésre vonatkozó tervét elkészítette. A terv alapján egy papírzsák üzemet hoznak létre közel 50 millió forintos beruházásból. A községi tanács 2 millió forinttal járult hozzá a beruházás megvalósításához. Az üzem építkezése 1969. évben megkezdődött és 1970. I. negyedévében várható az üzembehelyezés. A zsák-üzem közel 250 fő részére oldja meg a foglalkoztatást, főleg női munkaerő vonatkozásában. A meglevő ipari üzem. valamint a fejlesztésre kerülő üzemek nagymértékben elő fogják segíteni a község lakosságának foglalkoztatási lehetőségeit, hisz a két üzemben közel 1000 fő részére nyílik munkalehetőség. Az ipar ilyen irányú fejlesztése nagymértékben elő fogja segíteni a község lakosságának helyben történő foglalkoztatását. A községi tanács a III. ötéves terv időszakára további erőfeszítéseket kíván tenni a község ipari-, javító- és szolgáltató igények kielégítése érdekében. E feladat végrehajtása céljából kezdeményezték a Vegyes Ktsz felé, hogy egy két szintes szolgáltató házat építsenek a községben. A Vegyes Ktsz egyetértett a kezdeményezéssel és 1967. évben megkezdték a szolgáltató ház építését, amely