Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

III. Politikai szervezet

A felszabadulás után 1945—1949 között 1944. október 31-ével új történelmi korszak kezdődik Hajdúdorog község életében. Ezen a napon szabadult fel a község, s ez eldöntötte az ezer éves pert, s lehetővé tette, hogy a hatalom és a föld a dolgozó nép kezébe kerüljön. A felszabadult területeken új szervek létrehozásával indult meg az állami élet. Már az Ideiglenes Nemzeti Kormányt megelőzően létrejöttek a forradalom néphatalmi szervei, közöttük a nemzeti bizottságok, melyek az új demokratikus magyar államszervezet első helyi szervei voltak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány intézkedései nyomán átalakultak 1945-ben a különböző népi szervek, majd a földosztás követelésének kielégítésére és a termelés menetének biztosítására. Földigénylő, Termelési, Földosztó, Munkabérmegállapító, Üzemi stb. Bizottságok alakultak. Mindezek a néphatalom forradalmi érvényesítésének eszközei voltak. A felszabadulás Hajdúdorogon is kifosztott községet talált; az elöljáróság több tagja a vezető tisztviselőkkel együtt elmenekült. A községi igazgatás nem a polgári jogformák keretei között indult meg, hanem igazodott a forradalom igényeihez és követelményeihez. Az Ideiglenes Kormány megalakulásával egymás után láttak napvilágot a közigazgatás újjászervezésére irányuló rendeletek. Ezek szellemében Hajdúdorogon az első képviselőtestületi gyűlést 1945. február 15-én tartották meg. A forradalmi néphatalom spontán szerveződése helyenként háttérbe szorult a korábban működött igazgatási szervezetek újjáélesztésével. A felszabadulás utáni első képviselőtestületi gyűlésen ugyanaz a személy elnökölt, aki az utolsó gyűlést a felszabadulás előtt bezárta. De a vezető jegyző személye már az új szellemet jelezte, s ugyancsak a felszabadult légkörről tanúskodott az a hűségnyilatkozat, amelyet a megjelent 49 képviselőtestületi választott tag a demokratikus pártok nevében tett a felszabadító Szovjet Hadsereg előtt. A demokratikusan megválasztott első főbíró Gombos István lett, a törvénybíró pedig Tóth Mihály, míg a tagság egy része a korábbi összetétel alapján visszamaradt, mert ez alkalommal még nem volt új választás. A rendeletekkel körülírt közigazgatás újjáéledésének tehát február 15-e volt az egyik kiinduló pontja. De Hajdúdorog népe már hosszú utat járt be, míg ideérkezett. A községben a felszabadulási hadműveletek 1944. október 16-án kezdődtek, hullámzó mozgással október 31-én lett szabaddá, s november 1-én a község haladó szellemű lakossága már örömmel köszönthette a harcos egységeket, s üdvözölte a felszabadítókat. Közben folyt a fasiszta csapatok vérengző kegyetlenkedése a haladás képviselőivel szemben. Nemsokára megindult a baloldal határozott szervezkedése azoknak a haladó hagyományoknak a talaján, amelyek már 1919-ben megérlelődtek, s évtizedek óta éltek az előrenéző tömegekben. Egymás után szervezték meg a különböző baloldali pártokat. Ezek között erőteljes tevékenységet fejtett ki az 1944. decembe*- 17-én szervezetileg is megalakult Magyar Kommunista Párt, amelynek sejtjei, csoportjai a felszabadulás első napjától fogva tevékenykedtek. A Párt agitációs munkájának eredménye s elsősorban a községben megindult földosztás hatása volt az, hogy 1945. május 1. körül a taglétszám 620 főre emelkedett. De már a párt megalakulása előtt, mindjárt az első napokban a kommunisták és más haladó személyek sora akciót indított a népi hatalom bástyáinak kiépí-