Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

állanúgazgdtási vagy államhatalmi szervek siettek az uralkodó osztály segítségére. Ilyen volt pl. a hírhedt 1898-as rabszolgatörvóny. Nem téve említést a kettő között eltelt időszak sok hasonló intézkedéséről ilyennek minősíthetők a II. világháború idején megjelent rendeletek sora is. Pl. 1942-ben elrendelik a munkakötelezettséget és minden mezőgazdasági munkásnak elzárás terhe mellett kötelessége a gazdáknál leszerződnie vagy hasonló rendelet volt az 1943-as, amely kimondta : „ . . . hogy az éves gazdaságicseléd vagy dohánykertész köteles 1943—44-re ugyanott elszerződni, ahol 1942—43-ban dolgozott." Ezzel a rendszer lehetetlenné tette azt a „szabad munkavállalást", amit pedig a munkanélküliséggel terhelt időszakban olyannyira hirdetett. Ezzel elütötte a dolgozókat az oly ritkán jelentkező jobb kereseti lehetőségtől. (12) Más alkalommal ugyanis a béreket is maximálta pl.: 1943-ban a mezőgazdasági napszámbért 4,32—5,40 pengőben, az órabért 40—41 fillérben, a summás havi bérét 2 q kenyérgabonában és 8—30 pengőig terjedő készpénzben állapították meg, amitől még a legjobb munkások esetében is tilos volt eltérni. (13) Megint újabb kérdésként jelentkezik az a probléma, hogy mennyit ért egy dolgozó keresete, mennyi volt a reáljövedelme, ha munkához jutott. A múlt század 80-as éveitől a századfordulóig egy férfi munkás ellátásnélküli napszámbére 3085 krajcár, júliusban a mezőgazdasági munkák dandárjának idején 65 krajcártól 2 forintig terjedő bére volt. A mezei napszám 1891. januárjában ellátás nélkül férfinél 50, nőnél 36, gyermeknél 26 kraicár. (14) Hogy mi volt ennek a keresetnek a vásárlóereje, valamint azt is, hogyan igyekeztek e siralmas napszám, vagy cselédbérekből mennél többet levonni, igazolja Nebreczky földbirtokos és Szunai Mária peresete.

9 A cseléd kialkudott évi bére 25 Frt és egy pár csizma volt. Szunai Mária a rendőrkapitányság előtt 18 frt-nyi ki nem fizetett bért követelt volt gazdáján. Az azonban előterjeszti az alábbi elszámolást bebizonyítva, hogy még ő fizetett 5 krajcárral többet, mint kellett volna. Elszámolás : előpénz 1 frt — kr egy asszonynak adtam — frt kr 10 rőf karton per 22 kr 2 frt 20 kr 1 1/2 rőf kötőnek való per 30 kr. — frt 45 kr cérna — frt 6 kr csizma varratásra — frt 75 kr 9 rőf ruhába való 40 krajcár 3 frt (in kr 11/2 rőf kötőnek való per 30 kr — frt 45 kr 3 rőf bélés per 20 kr — frt 60 kr egy főre való kendő — frt 30 kr 8 rőf vászon per 25 kr 2 frt — kr Hideglelésben volt, vettem neki Chinint 2 frt — kr Ismét beteg volt a gyógytárba 1 frt 40 kr Az orvosnak fizettem — frt 50 kr egy véka gabonát kapott 1 frt 25 kr negyed véka búzát kapott — frt 50 kr egy kenyeret adtam neki — frt 50 kr a tanyán eltört 3 tálat a/20 kr — frt 60 kr itthon eltört egy tálat — frt 20 kr egy ablaktáblát kitört — frt 24 kr \