Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

IV. sz- táblázat NYERESÉGRÉSZESEDÉS A HAJDÚDOROGI HITELBANK RT.-NÉL 1907—1913. ÉS 1926—32. ÉVEK KÖZÖTT Év Korona Névérték Év Pengő Névérték százalékban százalékban 1907 6 — 6% 1926 1,50 10% 1908 7,— 7% 1927 5,— 10% 1909 7,— 7% 1928 5,— 10% 1910 7,— 7% 1929 5 — 10% 1911 8,— 4% 1930 4,— 8% 1912 16,— 8% 1932 — — 1913 16,— 8% A Hajdúdorogi Hitelbank Rt. 1906-ban alakult meg. Alapítói között dr. Ritt er sporn Mikó-s körzeti orvois mellett, aki hosszú időn keresztül elnöke, majd vezérigazgatója volt a banknak, helybeli földbirtokosok, szabad pályán mozgó értelmiségiek vettek részt.

23 Mérlegadatait a III. sz. táblázat világítja meg. A Hajdúdorogi Hitelbank „érekközösségében", azaz függőviszonyban volt a Debreceni Hitelbanktól. Legfőbb ügyletei közé tartozott a váltó és az ezzel részben kapcsolatos visszleszámítási ügylet. Takarékbetét állománya néhány évi működése után túlhaladta a Részv én ytakarékpén z tár e területen elért eredményeit, s nagyobb részvénytőkével is rendelkezett. Mindebből következett, hogy hitelkeretét bővebbre szabhatta, végkövetkezményében évi tiszta nyereségei is nagyobb eredményt mutattak, mint helybeli versenytársaié. (Lásd az I. és III. sz. táblázatok megfelelő adatait.) 1919. március 21-e után a proletárállam fennmaradtáig Gombos István volt megbízva a Hitelbank Rt. ellenőrzésével. A Hitelbank Rt. bankheiyisége a Jaczkovits Mihály utca 2. szám alatt volt. Az eddig említésre került két dorogi részvénytársasági pénzintézet mindegyike a II. világháború idején szűnt meg. A harmadik helybeli pénzintézet a HAJDÜDOROGI HITELSZÖVETKEZET 1906—1948 között tevékenykedett. A Hitelszövetkezet az OKH (Országos Központi Hitelszövetkezet) tagjaként működött. A helyi szövetkezet megalapításának gondolatát Lengyel Imre püspöki helynök, valamint Pozsgay Imre akkori községi jegyző javasolta. Az alapító tagság a helybeli birtokosokból, tehetősebb parasztgazdákból és önálló vállalkozókból tevődött össze.

24 A Hitelszövetkezet működésének már korai szakaszában létrehozta „Gabonaraktári szakcsoportját". 1908-ban 39 903,08 korona értékben felépítette a terményraktárak egyemeletes épületét az állomás közelében, amely ma a Gabona Felvásárló Vállalat raktárául szolgál.

25 A raktár eredeti célja az volt, hogy a szövetkezeti tagoknak vagy más olyan gazdáknak, akik saját maguk nem rendelkeztek alkalmas tároló helyiséggel, terményeit térítés ellenében megfelelő helyen tárolja. A néphatalom 1919-ben a Hitelszövetkezetet is tulajdonába vette, s Czipa András malmi munkás direktóriumi tagot bízta meg az ellenőrzéssel.

2ß Czipa Andrást a tanáoshatalom leverése után forradalmi tevékenységéért elfogták és egy évre Romániába internálták. A szövetkezet az 1920-as évek elején, az infláció idején érte el a legmagasabb