Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

1 .számos állat

54 trágya termelését 90—100 q-ára becsülik.

35 (Mi ezt a mennyiséget — figyelembe véve a helyi viszonyokat — számos állatonként 85 q-ban állapítottuk meg). Ezzel számolva a trágya hozamot 1856-ban 2828 db számos állat után 200 380 q 1916-ban 3308 db számos állat után 281 180 q 1919-ben 2848 db számos állat után 242 080 q 1932-ben 1412 db számos állat után 120 020 q 1941- ben 3936 db számos állat után 334 560 q 1942- ben 4434 db számos állat után 376 890 q q-ra becsüljük.36 Megvonva a szükséglet és a rendelkezésre álló trágyamennyiség mérlegét úgy találjuk, hogy a trágya hozama a trágya igénynek 1852-ben 34 1916-ban 39 1930-ban 17 1940-ben 47%-át fedezte. Vagyis katasztrális holdanként a minimális trágyamennyiséget, ún. gyenge trágyázást számítva a dorogi földeket csak 9—10 évenként trágyázhatták. A nagyobb birtokokon, amelyeknek tulajdonosai jelentősebb állatállománnyal rendelkeztek, ennél kedvezőbb lehetett a helyzet. Sőt, a kisebb birtokok szántóterületének azt a részét is, amelyen trágya igényes ebb növényeket cukorrépát vagy dohányt termeltek, gyakrabban trágyázhatták. Ezekre a földdarabokra ritkábban még műtrágya is juthatott. Erre enged következtetni pl. az, hogy 1915. márc. 7-én ,,a helybeli kisdohány termelők értekezletén műtrágya beszerzése tárgyában" tanácskoztak.

37 Az agrárfejlődés fontos mutatójának tekintjük a számos állatszám és a szántóterület egymáshoz viszonyított arányát. Minél kisebb szántóterület esik egy-egy számos állatra, annál fejlettebb az illető helység, vidék vagy ország mezőgazdasága és fordítva. Pl. 1934-ben a Dunántúlon 3.3, az Alföldön 3.7, ugyanekkor Makón 3.58, Nagyikőrösön 4.98, ugyanott egy évvel később 3.64, 4.34 kh-ra jutott 1 számos állat.'

58 A dorogi adatok ennél sókkal kedvezőtlenebb képet nyújtanak:

39 Év Szántó Számos állat 1 számos állatra jutó kat. h. 1852 11 744 2 828 4,15 1916 14 375 3 308 4,34 1930 14 324 1 412 10,1 1940 14 319 3 936 3,63 Nem volt kedvezőbb a helyzet az egy-egy igásállatra ill. állatpárra jutó szántóterület nagyságának tekintetében sem. A felszabadulás előtt „közepes viszonyok közt és középtelies gazdálkodás mellett egy kettős fogatra" 30 kat. h. szántót számítottak/

1

" Hajdúdorogon (4 ökör igás munkáját 3 lóéval véve egyenlőnek) 1919-ben 1 pár lóra 38.8 1932 körül 1 pár lóra 44.6 kh szántó igás munkája jutott.

41