Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

I. osztály első év 1/5 őszi búza 4/5 rozs második év tengeri harmadik év 1/2 árpa 1/2 zab negyedik év ugar (trágyázatlan), II. osztály első év rozs második év tengeri harmadik év 1/2 zab 1/2 árpa negyedik év ugar (trágyázatlan) III. osztály első év rozs második év tengeri harmadik év zab negyedik év ugar (trágyázatlan). 16 (Hajdúböszörményben 1853-ban az alábbi vetésforgás járta: „tengeri után tavaszi (búza vagy árpa), aztán őszi (búza és rozs). Lucerna nagyobb mértékben, kender házi szükségletre").

17 Az ugar hasznosításáról, bevetéséről illetve az ugar — rendszer megszüntetéséről, fenntartásáról évtizedeken keresztül folytak a viták. 1880. ápr. 4-én Görögh Sándor, Magyar György, Tóth Bálint és többek kívánságát, hogy ,,a görögkúti ugar járás felszántas"-sék „hosszas tanácskozás és kifejlett vitatkozás" után elvetik.

18 1882-ben az „ugarnak szánt zajgatói járás felszántását" kérvényezők kérelmét utasítják el.

79 1884. márc. 12-én Szilágyi János „tömeges aláírással a görögkúti ugarjárás felszántatására" benyújtott folyamodványának 45 szavazattal 15 ellenében helyet adnak, „mivel a közeli években a város ugar területére" sokan „kácsingóztak, és a törvény az ugar adómentességét megszüntette. A mívelés alá felszabadított ugari földben minden tulajdonos tetszése szerint olyan magot vethet, amilyent vetni óhajt".

20 Ezzel „a közönség a gazdálkodást zsibbasztó s a tulajdon szabad használatát korlátozó ugar rendszert" feloldotta.

21 Néhány évvel később,, Tóth Mihály és több dorogi lakos által beadott" előterjesztésre, „hogy az ugarrendszer visszaállíttassák, miután a közönség meggyőződött a mostani gazdálkodási rendszer rosszaságáról, elhatározza, hogy az ugar rendszert fogja jövőre ismét behozni", s az ugar visszaállítását 1887-ben a gyúlási járásban kezdi meg.

22 Véglegesen csak a múlt század végén hódít tért a szabad gazdálkodás. Azonban az ugarnak a területe, különösen a község tulajdonát képező görögkúti s egyéb földeken még ekkor is jelentős maradt. Az ezen birtokrészeket bérlő dorogi parasztok az 1. világháborúig, amikor „a földmívelésügyi miniszter úr minden darab földnek bevetését elrendelte", még az 1910-es években kötött szerződésekben is vállalják a bérelt terület 10-10%-ának fekete, ill. zöld ugaron való hagyását.

23 1852 1901—5 1906—10 1911-15 1932 1933 1936 1939 1940 IS búza 1 41,1 42,7 41 39,03 38,52 40,7 44,1 34,8 37,54 rozs 24 10,2 8,2 7,9 6,22 6,72 . 8,6 4,5 4,3 5,51 tengeri 25 24,4 23,4 24,1 30,59 30,65 30,9 32,6 32,4 26,76 árpa 9 7,9 8,6 8,4 5,05 5,39 5,6 4,2 5,5 4,0 zab 16 3,8 4,1 3,7 1,48 1,43 1,5 1,1 2,1 1,15 burgonya — 1,1 1,1 1,5 2,01 2,25 2,5 2,2 2,4 3,05 tarkarmányrépa — 1,8 2,0 2,1 2,46 2,15 1,5 2,3 2,6 2,03 cukorrépa — 0,3 0,6 0,5 0,76 0,91 0,8 0,5 0,8 1,43 egyéb ipari növény •— 1,4 1,1 1,7 2,82 2,61 2,6 2,7 3,6 3,7 mesterséges takarmányok — 6,5 6,6 7,5 4,91 5,42 4,4 4,6 4,2 7,4 egyéb nö4,49 vények — 0,3 0,3 0,3 4,49