Komoróczy György: Városigazgatás Debrecenben 1848-ig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 12. Debrecen, 1969)
Jegyzetek
zőkönyveket használta : föl és más iratokat szinte figyelmen kívül hagyott- összehasonlításul Debrecen XV. sz.-i várospolitikai helyzetének megértéséhez kitűnő anyagot nyújt Bácskai Vera; Magyar mezővárosok a XV. sz.-ban, Bp., 1965. c. munkája, amely debreceni vonatkozást ugyan keveset tartalmaz, de nélküle a városok általános helyzete ném volna megérhtető. Gazdag helytörténeti anyagot közöl Iványi Béla: Debrecen és a budai jog, 1924. Debr., habar a jogpolitikai helyzetet inkább formális oldaláról vizsgálja. Liszt Nándor és Sümegbi József közös munkája: Debrecen katolikus múltja és jelene, 1930. Debr. címen a településtörténeti tényezőket ismerteti. Balogh István kitűnő tanulmánya: Debrecen 1958, Bp., a városkép több társadalmi mozzanatára világít rá. Csizmadia Andor: A magyar városi jog, 1941, Kolozsvár, országos viszonylatban megrajzolja a közigazgatási fejlődés arculatát, s azon belül Debrecen döntő szervezeti formáját is bemutatja. Ugyancsak Csizmadia Andor: A magyar városok kegyurasága 1937, Győr címen az egyházzal való kapcsolat kérdéseiről nyújt képet. Darvassy Mihály: Középkori városaink címerének eredete és fejlődése, 1942. Bp., Debrecen ősi címermotívumára mutat rá. Mályusz Elemér: Zsigmond-kori oklevéltár 1387—1410., I—II. kötet, 1951—1958. Bp., című hatalmas kiadványában ismerteti és részben közli Debrecen városának e korbeli okleveleit. Ugyancsak Mályusz mutatja be Polgárságunk részvétele a középkori országgyűléseken (Prot. Szemle, 1927.) c. tanulmányában az országrendiség problémáit. Helytörténeti okleveleket közöl Ányos Lajos dolgozata: Szilágyi Erzsébet oklevelei (Lev. Közi. 1927, 1928.) címen Debrecen XV. sz.-i gazdálkodásáról; Iványi Béla-. Bártfa sz. kir. város levéltára 1319—1501, Bp., 1910. c. regesztagyűjteményeket adott ki Debrecenre vonatkozóan is, miután a két városnak több irányú kapcsolata volt. Nélkülözhetetlenek Zoltai Lajos különböző tanulmányai, amelyek a gazdasági élet megértéséhez, a nemzetközi kapcsolatok megismeréséhez, a demográfiai fejlődéshez nyújtanak gazdag •adatokat. Ezek sorában kiemeljük a tárgyunk szempontjából-jelentős feldolgozásokat: Debrecen a török uralom végén, 1905. Debr.; Debrecen élete a XVII. sz. elején a főbírói számadások tükrében, 1936. Debr.; Debrecen város számadása 1658—1682., 1918. Debr.; A város háztartása 1662—1692. Bp., 1905.; Debrecen határának kialakulása és birtokainak megszerzése, 1917. Debr. A közigazgatás egy-egy kérdését országos viszonylatban mind az állami igazgatás, mind pedig az önkormányzati szervek igazgatási rendjének bemutatásával eddig átfogóan csak Ember Győző foglalta össze: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig 1946, Bp. Debrecenre vonatkozólag Komoróczy György korábbi tanulmányai elemzik a városi igazgatás néhány kérdését. Ezek sorában: Les sytèmes archivistiques à l'époque de la féodalité . . . 1958 Varsó, valamint „A városi hatalom néhány kérdése a XVI. sz.-i Debrecen" 1963, Bp., továbbá a Királyi kisebb haszonvételek Debrecen feudáliskori történetében 1848-ig (Déri Múz., Évkönyve 1962—64.); azon kívül a Gábárul való proiekrum (Ethnographia 1960), amely az utcaszer problémakörét igyekszik tisztázni, nem különben több tanulmánya a Levéltári Híradó különböző (számaiban, összefoglaló társadalmi fejlődést ismertet Balogh István: Cívisek társadalma, 1948. Debr. c. munkájában. A polgári és a katonai szervek együttműködését mutatja be Komoróczy György: A katonai közigazgatás szervezete a debreceni kerületben 1723—1849. (Hadtört. Közi. 1959.) címen, miközben adatokat közöl a Hajdúkerületre nézve is. A kulturális fejlődést tárja fel Benda Kálmán és Irinyi Károly közös műve: A 400 éves debreceni nyomda, 1961, Debr. címen. Összefoglalóan e téren Debrecen társadalmi problémakörével Komoróczy György foglalkozott Debrecen története a felszabadulásig címen, 1954, Debr. összehasonlítási alapként nélkülözhetetlen Makkai László kiemelkedő tanulmánya: A magyar városfejlődés történetének vázlata, 1954, Bp., amely a polgárság helyzetét világítja meg. Debrecen demográfiai viszonyainak megismeréséhez a részletesebb tájékoztatás nélkül kiválóan hasznosítható Kovachich József munkája: Magyarország demográfiai képe a XVIII. sz. ifordulóján 1787—1815, Bp., 1965; Szendrey István; Debrecen társadalma az 1828—1829. évi összeírások tükrében 1961, Debr.: Balogh István: A debreceni erdős puszták betelepülése, 1931, Debr.; Gombár József: Debrecen agrárviszonyai ós agrártársadalma a XIX. sz. első felében, 1962, Debr.; Dávid Zoltán: A városi népesség nagysága Magyarországon 1785. és 1828-bari (Tört. Stat. Évkönyv. 1963—64. évf.); Kovachich József: Város- és községstatisztika 1954, Bp.,; Dányi Dezső; Városi háztartások és családok a XVIII. sz. végén (Tört. Stat. Évkönyv 1963—64.) A pénzügyigazgatás több problémáját tárja fel Kállai István tanulmánya, többek között: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740—1780. között (Századok, 1960. évf.); továbbá: A bécsi udvar várospolitikájának néhány kérdése Mária Terézia korában (Száz. 1963. évf.). Itt hívjuk fel a figyelmet az alábbi könyvekre, amelyek ugyan nem szorosan a pénzügyi gazdálkodással foglalkoznak, de az értékesített adatok hasznosaknak mutatkoznak minden helytörténész szamaras N. Kiss István-. A XVI sz.-i dézsmajegyzékek, 1960, Bp. Kitűnő összehasonlítási anyagot nyújt
