Juhász Imre: Gönczy Pál, a reformer pedagógus (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 11. Debrecen, 1969)

VII. Gönczy Pál egyénisége és emlékezete

Még fiatal volt, amikor a legnagyobb elismeréssel szemlélte a reformkori országgyűlések küzdelmét a magyar államnyelv megteremtéséért, a latin nyelv visszaszorításáért. 1844-ben lelkendezve mondja: .kezdik már az egész or­szágból e holt nyelvet hazájába, a sírba küldeni, de vannak egyes apostolok, kik nélküle, e halott nélkül, életet nem is képzelnek." 124 A latin nyelv eddigi szerepét, jelentőségét elismerte ugyan, de a továbbiakban csak a tanulmányok sorában kívánta látni. Patriotizmusának szerves része volt a nép szeretete. Felemelésén egész éle­tében munkálkodott. Ifjúkori naplójegyzetei nagy plaszticitással ecsetelték a nép szegénységét, a nyomor megszüntetésére vonatkozó elképzeléseit. E célból nem 10. Levele az egyháztanácshoz 1870-ből

Next

/
Oldalképek
Tartalom