Juhász Imre: Gönczy Pál, a reformer pedagógus (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 11. Debrecen, 1969)

I. Gönczy Pál élete és munkássága a kiegyezésig

3. Találkozása Fellenberggel és Wehrlivel mégsem helyeselte, hogy Németországban a hittannak túlzottan nagy szerepet biztosítottak a népnevelésben. Álláspontja szerint az iskola csakis e haza és e világ számára nevelhet polgárokat. Nem szabad a gyermek figyelmét elvonni a valóságos világ megismeréséről. Bíráló megállapításait így részletezi: „. . .itt is a Stulz-intézetben 5—6 éves gyermek bibliát tanul és magyaráz, pedig még a követ a fától, a fát a macskától, az embert a majomtól megkülönböztetni aligha tudja, én legalább semmi jelét e tudományának nem tapasztaltam. S ha végig nézek ezen intézetek tantervein, melyekben a tanrendszer feljegyezve van, minden második órán bibliatörténeteket, szentírást, vallást, itten-ottan nyelvtant, írást olvasást, számvetést találok, hát a természettanról elfelejtkeztetek. . . ?"

17 Tanulmányútjának részleteit, kisebb-nagyobb problémáit bizalmas naplójegyzeteiből kísérhetjük nyomon. Gönczy személyében — ezek alapján — olyan lelkes pedagógus rajzolódik elénk, aki önálló nevelési elképzeléseivel, haladó szellemű gondolkodásával messze pedagógus kortársai fölé emelkedett. Láthattuk, hogy a fejlettebb nyugati viszonyokat is kritikával szemlélte. Bírálta a hazai állapotokat is. Ennek részleteivel később még foglalkozunk. Az intézetek munkájának tanulmányozásakor a jelenségeket nem felszínesen észlelte. Felismerte azok mélyebb, sokszor lélektani okait is. A lényegesebb kérdésekben mindig kifejtette meggyőződésen alapuló álláspontját. E tények szerint svájci útja előtt már nagyrészt tisztában volt a nevelés céljával és eszközeivel. Utja hozzájárult korábbi érzelmeinek megerősítéséhez, nézeteinek kikristályosodásához. Pályáján további haladását előre jelezte az a tulajdonsága, hogy elveinek végrehajtásáért akart és tudott is eredményesen küzdeni. A gyakorló tanítóskodás évei. — Miután hazatért Svájcból gondos előkészület után megkezdte izgalmas pedagógiai feladatának végrehajtását. Intézetét 1845 tavaszán nyitotta meg Karap Sándor zeleméri birtokán (Hajdúböszörmény