Módy György szerk.: A hajdúk a magyar történelemben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 10. Debrecen, 1969)
Benda Kálmán: A Bocskai-kori hajdúság összetétele és társadalmi törekvései
6 Makkai László: A hajdúk „nemzeti" és „függetlenségi" ideológiája (Történelmi Szemle, 1963 27.) 7 Nagy László: Hozzászólás Makkai László. . . referátumához (Történelmi Szemle, 1963. 71.) 8 Rácz István: i. m. 57. 9 Hóman Bálint—Szekfü Gyula: Magyar történet III. (Budapest, 1935 3. kiad.) 163.; Magyarország története (egyetemi tankönyv) II. (Budapest, 1962) 139. (a vonatkozó rész szerzője Sinkovics István; Magyarország története I. Főszerk: Molnár Erik (Budapest, 1964) 202. (a vonatkozó részt R. Várkonyi Agnes írta). 10 Györffy István: A hajdúk eredete, i. m. 11 Szabó István: A hajdúság kialakulása (Debrecen, 1956. Alföld Füzetek 1.) 9" 12 Rácz István: i. m. 34. 13 Gr. Illésházy István nádor följegyzései. . . Közli Kazinczy Gábor Monumenta Hungáriáé Historica. II.) (Pest, 1963) 7. 56. és 65. 14 Báthory Gábor Forgách Zsigmondnak, Alvinc, 1611. április 14.: Országos Levéltár, Thurzó család levéltára, E 196. Fasc. 93, No. 4. (Idézi Rácz István is, i. m. 34.) 15 Erdélyi Országgyűlési Emlékek IV. 557, 582 és VI. 209. (1611: „jobbágyink közül sokan mind itt Erdélyben s mind Magyarországon a hajdú vitézek közé mentek."); Magyar Országgyűlési Emlékek X. 567. (1604. 14 tc., „a katonaságnak tiltsák meg a szökött parasztok befogadását» és 611. (1604. december, a kassai országgyűlés rendéi Bocskainak: „Nagyságodnak könyörgünk. . ., hogy az elszökött szolgáink és jobbágyink az mely Kapitányság és Hadnagyság alatt találtatnak, megadassanak.") L. még Benda Kálmán: Der Haiduckenaufstand in Ungarn . . . (Nouvelles Études Historiques 1965. 306—7.) 16 Erdélyi történelmi adatok. Kiadta Mikó Imre. I. (Kolozsvár, 1855) 203. és Szamosközy István történeti maradványai. Kiadta Szilágyi Sándor. IV. (Budapest, 1880. — Monumenta Hungáriáé Historica H/30.) 164. 17 Valamennyi: Országos Levéltár. A M. Kir. Kamara levéltára. Lymbus. E 211. Series II. fasc. 16. Rendszeres kutatás főleg a bécsi Hofkammerarchiv : Hoffinanz Ungarn és Anhang vermischter ungarischer Gegenstände sorozataiban nyilván még számos ilyen zsoldjegyzéket tárhat fel az ország különböző vidékeiről. 18 A tokaji őrség összeírása 1609-ből, a szatmári és a szendrői katonaság zsoldjegyzéke 1608-ból, köztük hajdúk is: uo. 19 Közli Boldisár Kálmán: Bocskai hadi népe (Debrecen, 1906) 34—45. 20 Legtöbbjüket Sándor Imre: Czímerlevelek (Kolozsvár, 1910) c. kiadványa adta közre, sajnos a neveket legtöbbször ábécé rendbe szedve, ami lehetetlenné teszi az összetartozó tizedekre való következtetést. 21 Az ináncsi tárgyalások után, 1608 elején, amikor a rendek a felkelt hajdúknak ideiglenes szállásterületet jelöltek ki, 13 400 hajdúról intézkedtek, akik 14 kapitány parancsnoksága alatt álltak. A kapitányok közül ötnek a neve megtalálható a korponai 1605-ös kiváltságlevélben is (Elek János 1000, Szénási Mátyás 900, Kövi Miklós 1200, Pallai Pál 700 és Nagy Mátyás 600, összesen 4400 gyalogos hajdúval), másik kettővel pedig a szoboszlai lovas hajdúk 1606-os kassai kiváltságlevelében találkozunk. (Médi István 1000 és Kis Pál 500 lovassal). Ez utóbbi adat azt is bizonyítja, hogy téves az az elgondolás,mely szerint a nagy hajdúfelkelésben a szoboszlaiak nem vettek részt. (A kimutatás: Staatsarchiv, Wien. Hungarica. Allgemeine Akten, fasc. 153, conv. c, fol. 11—12.) 22 Rákóczi Zsigmond 1608, március 30-an kelt kimutatása (1958 hajdúnak kifizetett 3200 Ft-ról) pedig azért érdekes, mert az itt olvasható 15 hajdúhadnagy közül kettőnek a nevével (Czine György és Keresztes Mátyás) már 1601-ben a Rottal-féle jegyzékben is találkozhatunk. (Az elszámolás: Hofkammerarchiv. Wien. Hoffinanz Ungarn, fasc. 95, conv. 1608. június.) 23 Itt következő rövid összefoglalásunkban a nyelvtudományi és a történelmi kutatások eredményeit ismertetjük. Az egyes részlettanulmányok hosszas felsorolása helyett néhány munkára 3 A hajdúk. 33
