Módy György szerk.: A hajdúk a magyar történelemben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 10. Debrecen, 1969)

Rácz István: Hajdútelepítések- és kiváltságolások

Nádasai Pál engedélyezi Kovács István és más katonák letelepedését a Sopron megyei Tamásiba. Sárvár, 1630. június 19. OL. Kam. Lt. E-185. Nádasdy cs. It-a. Másolati könyvek, 4. kötet. Pag. 195—196. (A kb. a XVII. sz. derekán felfektetett másolati könyvbeli másolat.) (A bejegyzés más, de kb. egykorú kéztől származó címirata:) Thamasy puszta hellynek megh szalitasarul ualo leuelnek páriája (A bejegyzés szövege:) My Groff Nadasdi Pal etc. Adgyuk emlékezetül mindeneknek az kiknek tudni illik ez levelünknek rendiben, hogy minket megh találván Kovach Istuan beochulletes katona ember, s jelenté alázatos könyörghese által, hogy ha megh engednénk es neki firul fira valo Szabadsagot adnánk, tehát eö Raba közben Sopronyi Warmegyeben levő Thamasy nevö Puzta helyünket magahoz hasonló jámbor katona emberekkel megh Szalitya, es nekünk azokkal együtt az katonaj allapatt es mod szerinth az mikor megh kivanandgyuk igaz hiusegell es engedel­messeggel Szolgai. Kinek köniörgeset es mellette Szollo feö ember Szolgainknak törökedeset méltónak es illendőnek itelven lenni, helyessé töttünk kivansagat es megh engettük, hogy ha eö, Kovach István elsőben rea epül az meg nevezett falu helyre, mind mi tülünk, mind penigh meg maradekinktul firul fira valo Szabad­saga s minden nekünk járandó szolgalattul es adozastul eörökös engedelme legyen, egy egész helyre valo tudni illik, ugy hogy azt minden hozza tartozandó igassa­gival es hasznaival Szabadságos békességben bírhassa es élhesse, mind eö, s mind az eö megh maradikj. Ezen kivül, ha mely katona emberek rea szálnak, azokis minnyaian kik az megh nevezett helyben fognak lakni, nekünk semmi parazt dologgal avagy adózással ne tartozzanak^hanem az mikor es houa megh kiuanand­gyuk mi avagy megh maradekink tartozzanak katona szerestül feöll ülni es szolgálni az mire kívántatik hiven es igazan; ebbelj szolgalattulis három eszten­deigh szabadsagot adván nekik (es epületekre valo elegenendö fatis) migh megh épülnek, ugy mind az által, ha valami derekas dologh nem occural. Hozza tévén aztis, hogy ha Kovach István kivül ualamely katonának halála történek, es oily maradika nem marad az ki minkett katonás allapattal illendőképpen szolgai­hatna, legyen szabad annak az hazat es minden ahoz tartozandó igassagat tülünk feoll kerny, de ugy hogy az háznak beczü szerinth valo arra az megh holt katona megh maradékinak az által a ki feöll keri, le tetessek, ha penigh telyessegell semmi maradikj a nem maradna, nekünk tetessek le az haz arra, hogy ha az mi Generalissagunk alatt levő vitézlő rend között valamj üres helly esik, készek leszünk promovealni eoket erdemek Szerinth, tartozuan eokis benünket ha mikor hadakozó idö lenne vitéz emberek szokása szerinth tisztesseghes aj andokkai megh tiztelnj. Kinek nagiob bizonsagara adgiuk ez kezünk irasaval megh erősített pechetes levelünket nekik. Datum ex Arce nostra Sarwar, dje 19 Juny Anno 1630. IV. 1. Báthory Gábor Nagy András hajdúgenerálisnak a bajomi váruradalmat adományoz­za. Gyulafehérvár, 1608. június 13. OL. F-l. Gyulafehérvári Lib. Reg. V. köt. Fol. 208-208\v. (Egykorú fogalmazvány, a donáció formuláris részeinek elhagyásával, bejegyezve az egykorú kezektől írott kötetbe.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom