Módy György szerk.: A hajdúk a magyar történelemben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 10. Debrecen, 1969)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület büntetőbíráskodása a XVIII. században
hogy egy geszti ember a váradi vásárban eladott 2 ökröt, s ezeket a zomlényi pusztán őrzi a gulyás. Elment a gulyáshoz és kérte töle az állatokat mint sajátját. A gulyás azt felelte, hogy ott volt a váradi vásárban, de a vevő nem Kovács, „hanem egy kisded, alacsony, szőke ember volt" Az ítélet szerint „Kovács István pedig álnok, csalárd és mesterséges hazugságával azt mondotta, hogy jóllehet nem ő adta meg az árát azon két ökörnek, mindazonáltal, aki az árát megadta, az őneki kereskedő társa. .. így a gulyást Kovács István hazugságával elálltatván, a két ökröt kezébe bocsátotta, mely két ökröt. . . a gazdájának híre és akarata nélkül gonoszul ellopott.'''' 78 1004/120.1759. fasc. G. No. 7. Szabó István az udvaron egy vékony fát a kutyák közé dobott. A fa a földről visszapattant és megsebesített egy karonülő korú gyereket, aki néhány hét múlva a gyógykezelés ellenére meghalt. A vád gyilkosság volt. A védő részletesen kifejtette hogy „más a szántszándékból való gyilkosság, más ismét a történetből esett . . . midőn valaki véletlen történetből, semmi csalárdság, vagy culpa (vétkesség) hozzá nem járulván, sem meg nem előzvén. . . az ölőnek minden igyekezete .. . ellen megesik". A bíróság elfogadta ezt az érvelést és ennek megfelelően 40 pálcaütést szabott ki. 79 1004/120.1756. fasc. D. No. 1. 2. 80 1004/122.1766. fasc. O. No. 14. 81 1004/122.1768. fasc. Qu. No. 3. Lakatos Kovács János, Csontos István és Botos Miklós böszörményi lakosok a külső csapszéken összeverekedtek a kvártélyos katonákkal és az egyiket megölték. Az ítélet szerint a verekedést Csontos kezdte azzal, hogy az egyik katonát a földre rántotta, így ő is vétkessé tette magát, ezért 4 hónapi tömlöcre és 80 pálcaütésre ítélték. Botos Miklós bent a csapszékben és kint is hol bottal, hol karddal ütlegelte a katonákat, „sőt nem irtózott mások előtt is azzal dicsekedni, hogy marhának is elég lett volna az a kínzás, amelyet ő adott a katonának'''' — ezért 15 hónapi tömlöcöt és 100 pálcaütést kapott. Lakatos Kovács János az egyik katonát, aki a verekedés után már csendesen ült, bottal megtámadta. „A katonák az előre látott veszedelmet futással akarták elkerülni, azokat többekkel együtt kergette s egyiket. . . utolérvén karddal verte, de ezzel sem elégedett meg, hanem mikor Csontos Istvánt hazakísérték és ugyanazt a katonát a földön fekve találták volna, újra neki ment és karddal mindaddig kínozta, valameddig neki tetszett, annyira, hogy elégtelen volt már akkor a katona, hogy maga erejével felkeljen, hanem másoknak kellett a káplárt kvártélyára vezetni.. . Minthogy világosan ki nem jött az, hogy. .. az ő ütése által lett halála a meghalt katonának, a halálos büntetés alól ugyan felszabadíttatik, mindazonáltal a maga érdemlett büntetésének elvételére 15 hónapig való tömlöcözésre és 200 kemény pálcaütéseknek elviselésére ítéltetik ,, . 82 1004/121.1764. fasc. M. No. 7. 83 1004/121.1766.fasc. O. No. 10. 84 1004/122.1767. fasc. P. No. 2. 85 1004/120. Egyéb jelzet nincs. Elek Sámuel ügye. Mivel szabad személy, 24 forint megfizetésre ítélték. 1004/120.1759. fasc. G. No. 10. Matkó Sára 16 éves szabad személyt 12 forintra ítélték. 1004/121.1762. fasc. K. No. 4. Nyilas Istvánné terhes volt, ezért 24 forintra ítélték. 86 1004/122.1767. fasc. P. No. 6. stb. 87 1004/121.1762. fasc. K. No. 2. A 15 éves Pap István ellen azért emeltek vádat, mert lóval, tehénnel és kecskével fajtalankodott. Az ítélet szerint a kecskével kapcsolatban még a tortúra 3-ik grádusa alatt is tagadott, ezt nem is állapították meg terhére. A megmaradt iratok között ez az egyetlen olyan ítélet, amely törvényre hivatkozik. „A ilyen irtóztató beslialitást elkövetőket mind az isten törvénye, nevezetesen Mózes 2. könyvének 22-ik része, mind pedig a Prax. Criminalisnak 12. articulusa halálra ítélni parancsolja". Pontosan Mózes II. könyvének 22. rész 19. verse: „Aki barommal közösül, halállal lakoljon." 1004/122.1766. fasc. O. No. 21. A 13 éves Reszegi Andrást szuka kutyával fajtalankodással vádolták. A gyerek tagadott, de mivel a tanúk a törvényszék előtt fejére esküdtek, a tortúra három gradusára ítélték. Végrehajtására nem került sor, mert amint a kínzóeszközöket a hó-
